A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
BETEMETVE - GOSZTONYI PÉTER A Köztársaság téri ostrom és a kazamaták mítosza
lamvédelmi szerveit, így a belső karhatalmat is. Ennek ellenére a pártházban az elfogottakat mint „ellenforradalmárokat" kezelték. Kihallgatták, majd katonai kísérettel a Mosonyi utcai rendőrkapitányságra küldték őket. Jellemző a pártházban levő politikai és katonai vezetők tájékozatlanságára, hogy még ekkor sem tudták, hogy a budapesti rendőrség teljes egészében csatlakozott Nagy Imre nemzeti kormányához. Ott, a Mosonyi utcában persze a nemzetőröket elengedték. Ok vihették az első hírt a környék civil fegyvereseinek, hogy a Köztársaság téri pártház „ávéhásokkal" van tele. Allamvédelmistákkal, akiket a kormány feloszlatott. Tehát egy illegális alakulattal. Hogy ezt honnan tudhatták? Onnan, hogy ha október 29-én Tompa és Várkonyi emberei még ávéhás egyenruhában feszítettek, csak rájuk kellett nézni, uniformisuk árulkodott hovatartozásukról. Október 29-én megjelent Kádár János is a Köztársaság téri pártházban. Vele, vagy tőle függetlenül Kovács István első titkár is megérkezett. Egyesek szerint október 28-án este jött, de már október 29-én távozott. Nem szívlelték ott, sem mint vezetőt, sem mint embert. Már akkor szó volt róla, hogy Köböl Józsefet választják meg első titkárnak - de Köböl Józsefet október 29én nem tudták megtalálni. így távollétében lett az MDP Nagybudapesti Pártbizottsága első titkára. Ilyen zűrzavar volt a Köztársaság téri pártház vezetőségében. Gerő Ernő október 26-án járt a Köztársaság téri pártházban. Gsak a főfunkcionáriusokkal beszélt, minden valószínűség 28. MoJasenko ny. altábornagy Moszkvában többször is érdeklődött Kovács István után, megvan-e még? Hogy áll egészségileg? Úgy tűnik, szerint Mező Imrével is. Nem tudjuk, miről tárgyaltak. Gerő ekkor már nem volt funkcióban. Kovács ezzel szemben Kádár Jánosra tette politikai jövőjét. Rövid pártházbeli tartózkodása alatt telefonon felkérte Kádárt, jöjjön be a pártházba, mondja el a kibontakozás útját, beszéljen az elvtársakkal. Kádár János ekkor - október 25-től Gerő Ernő helyett-az MDP főtitkára (első titkára) volt, de magát akkor még Nagy Imre és a forradalom barátjaként mutatta. Hogy Kádár miket mondott október 29én este a pártházbeli vezetői aktíván - a mai napig nem tudjuk. Ahogy azt sem, hogy október 29-én mikor, miért és hova tűnt el Kovács István, mert a szó szoros értelmében eltűnt, egyesek szerint szovjet utasításra. Vannak jelek rá - biztosat, ismétlem, nem tudok mondani -, hogy a szovjet vezetők őt amolyan politikai tartalékban tartották. Moszkvában már előkészületek folytak a forradalom katonai leverésére. A politikai vonal döntését várták. Hruscsov Kádár Jánosba helyezte bizalmát, a katonák, de a Szuszlov-Mikojan vonal is Kovács Istvánt tolták előtérbe. 28 Egy biztos: Kovács István november l-e után elhagyta Magyarországot. Szovjet segítséggel útban volt Moszkva felé. Később, november 3-án dőlt el aztán Moszkvában, hogy ki kerüljön a megalakítandó szolnoki úgymond „Forradalmi Munkás-Paraszt kormány" élére. Mindezekről a pártházhoz kivezényelt és a ház védelmével megbízott belső karhatalmista egységek parancsnokai - Tompa és Várkonyi - mit sem tudtak. Őket a szoros kapcsolat volt közöttük 1956-ban.
