A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - GOSZTONYI PÉTER A Köztársaság téri ostrom és a kazamaták mítosza

intézni, csak ott mentek át fegyveresen a téren, és a levegőbe lövöldöztek. A reggeli órákban a lövöldözők közül három sze­mélyt a Köztársaság téren elfogtunk. Két személynél katonai puska, a harmadiknál pedig egy új légpuska (!) volt. Az elfogott személyeket lefegyvereztük, igazolványa­ikat elvettük, őket pedig egy szobába zár­tuk, ahol egy katona [helyesen: államvé­12 delmi őr. G. P. megj.j vigyázott rájuk." Az egyik államvédelmi őr évtizedekkel később a budapesti Belügyi Szemlében közölt visszaemlékezéseiben még hozzá­teszi: ezek az elfogottak a pártházzal szem­ben támadási szándékot nem mutattak. Az elfogottakat még elfogatásuk napján, ok­tóber 24-én elszállították. 13 Az M DP Budapesti Pártbizottságának első titkára Kovács István volt: régi, illegá­lis kommunista, Rákosi Mátyás feltétlen híve, mindenféle reformmozgalom ellen­sége. De a pártházban tartózkodó funkci­onáriusok egy része is politikailag megosz­tott volt. Kovácsot nem szerették; szaba­dulni akartak tőle. Október 24-én érkezett a pártházba Mező Imre, az akkori Buda­pesti Pártbizottság harmadtitkára: a spa­nyol polgárháború veteránja, egy felvilágo­sult kommunista, aki sokat élt Nyugaton, illegális pártmunkát végzett, nem volt ugyan „reformkommunista", de Nagy Im­rével és politikájával szimpatizált. Rákosi uralma alatt, amikor a spanyol polgárhábo­rúban részt vett magyar internacionalisták többségét az AVH üldözte (börtön, legjobb esetben mellőzés lett sorsuk), Mező Imre is mindennap számolt letartóztatásával. Mező Imre a Köztársaság téri pártházba va­ló megérkezése után - az ott levő funkci­onáriusok egy részének kívánságára - civil részről „gyakorlatilag" átvette a ház védel­mének irányítását. 14 Tompa Károly ÁVH­hadnagy ezután Mező útmutatásai szerint cselekedett. Mező segítségével a pártház védelmét tökéletesíteni igyekeztek. Tompa Károly 1990 augusztusában elmondta, hogy ők semmiképp nem voltak felkészülve arra, hogy a rájuk bízott védelmi objektumot hosszabb időn keresztül biztosítsák. Élel­mezésük sem volt rendezve: a következő októberi napokban a Szamuely laktanyá­ból hol kaptak hadtáp utánpótlást, hol nem. A pártház élelmiszerkészlete sem volt kiapadhatatlan: sok funkcionárius, be­osztott személyzet, a városban uralkodó bi­zonytalan helyzet miatt, családtagjait is be­hozta az épületbe, ahol - úgy gondolták ­biztonságban vannak az esetleges kinti at­rocitások ellen. Ezeket is napi élelemmel kellett ellátni. Aztán jöttek olyanok is, akik egy kommunista üldözéstől tartva a párt­házban kerestek menedéket. Legújabb, 1993-as adatok szerint, október 29-ig leg­alább 150 személy tartózkodott az MDP Budapesti Pártbizottság központi épületé­12. Tompa I., i.m. 47. oldal 13. Lengyel Zoltán: Harc a Budapesti Pártház védelméért. In: Belügyi SzemleJudopestl979.107. oldal 14. Kovács István első titkár, oki egyben az MDP Politikai Bizottsá­gának is tagja volt, sem október 23-án, sem a közvetlenül rákövetkező napokban nem volt bent az épületben. Mező Imre, a nagybudopesti pártbizottság hwrnodtitkóra (1954 óta) szinte spontán módon vette át a forradalom nopjoibon a Köztársaság téri székházban a politikai vezetést.

Next

/
Thumbnails
Contents