A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - PRAKFALVI ENDRE A budapesti „ős-metró" (1949-1956)

adatokkal rendelkezünk. 1951 októberében már a befejezéshez közeli állapotúnak minősítették az építkezést. Azonban majd kiderül, hogy 1952. augusztus 20-án is csak ígérték az építők, hogy a korábban elkészült keleti oldali kupola mellett a nyugatit is átadják. Az augusztus 28-i lapszámban fotóval dokumentálják a nyugati kupola „utolsó simításait". Az írás megállapítja, hogy az épület „nemesen egyszerű s mégis ünnepi hangú klasszicizmusa" generálta az állomásépületbe, illetve a környezetébe készülő képzőművészeti alkotásokat. Az egységesnek mondott, tematikus elképzelés alapján a felállítandó körplasztikák, reliefek, freskók és mozaikképek „felszabadult életünk szépségét, a sport, a testnevelés (a honvédelem) gondolatköréből merített" témákat voltak hivatva megjeleníteni. A „program" karakterének finomítása, építkező-koherens voltának igazolása az ismert fragmentumok fényében jelenleg nem lehetséges, de az átfogóbb „téma"-meghatározásokon túl részletes programadás-alkotás feltételezése nem is tűnik valószerűnek. 27. A 322/11 és 12. sz. tervlapok, valamint; a 335 tervszám anyaga, fénymásolatban. M = 1:200 (Közlekedésüzemi Épülettervező V.) BKV-Metró Alagút-és létesítményfenntartási szakszolgálat, tervtár. Lásd még: Építőművészeti kiállítás, 1951. fotóalbum az épület makettjével a MÉpm gyűjteményében. 28. Cf.: Szabod Nép, 1952. augusztus 20. 1. oldali fotó; Ötéves tervünk egyik legjelentősebb alkotása a bp-i Földalatti Gyorsvasút, képünkön „a ny-i kupola héjazolán dolgoznak." 29. Itt kerültek volna még elhelyezésre: Antal Károly a „Szocialista munka", Kerényi Jenő a „Szocialista művészet" és Tarr István a „Szocialista tudomány" kétalakos kompozíciói. Az állomás két épületrésze között húzódó lépcsőfdjórókat 6 db. 2.70 tires sportszobor díszítette volna, például Ferenczy Béni „Úszónő"-je. Az épületegyüttes két szélére egysgy lovasszobor fetöKtását is tervezték; Pátzay Pál és Szabó Iván alkotásait. Szegi Pál: A földalatti vasút Népstadion állomásának 1952 szeptemberében beszámoltak az újságban arról, hogy Buza Barna és Balázs István készítik a zöld márvánnyal burkolt jegyváltó csarnokok földalatti lejáratának két-két oldalán elhelyezésre kerülő négy darab, háromméteres kompozíció egyikét: a „Szocialista honvédelem" szobrát.

29 1953 januárjában tudósítottak arról, hogy az épület díszítésén dolgozó szobrászművészek munkájának összehangolását Medgyessy Ferenc végezte. Megtudjuk még, hogy az ablakok vörös márvány keretet kapnak, és az oszlopok „ion stílusú vörös márvány ruháját" tavasszal szerelik majd 30 fel. Ekkor helyezik el Ambrózi Sándor és Stöckert Károly kollektív művét is, a 21 méter hosszú reliefsorozatot a nyugati kupola körbefutó architrávjára, a „Béke őrei"-t, amely a Magyar Néphadsereg életének je31 leneteit örökíti meg. Az állomásépületbe két nagyméretű freskót is terveztek. Pályázat eredményeként nyerte el Bernáth Aurél és Szőnyi István az egyenként 100 m

2-es mű festésére szóló megbízást, a belső lejárók pihenője fölé. A felszín alatt, a sínpárokat egymástól elválasztó pillérekre 18 képzőművészeti díszítése. MÉpm 1953/3-4.103-109. 30. A rendelkezésre álló dokumentumokból nem rekonstruálható egyértelműen, hogy az ión oszlopokat pontosan hová tervezték. Mindenesetre Oriov et. (Sztálin-dí|as szovjet építőművész) kozmopolita „maradványnak minősítette, hogy a földfeletti előcsamokban az áthidalósok vizuálisan egy üvegfalra támaszkodnak". MÉpm. 1952/3. 64. (G. M. Oriov Tanácsai. Összeállította Winer Tibor.) 31. Fzen „összművészeti" alkotáshoz reliefsorozatot készít mint „munkaközösség" a Huszár Imre - Marosán László „Művészet és Sport" és a Szandoi Sándor - Váradi Sanda párosok „Tudomány és Sport" címmel (Szegi i. h.} Stiláris szempontból az ismert darabok két alapvető csoportra bonthatók; a klasszikus „rrwitók'-hoz némiképp közelebb állóakra egyrészt, s a szocialista realizmus verista jellegét erőteljesen képviselőkre másrészt.