A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - KATONA GÉZA A bűnöző vállalkozás (Mihancsik Zsófia interjúja)

menyeként több mint száz gyanúsított ellen indítottak büntetőeljárást, és elég magas börtönbüntetéseket is kiszabtak. Egyébként ha jól tudom, a szervezett módon elkövetett bűnözés minősített eset a Büntetőtörvénykönyvben. Erre a betörés a legjobb példa: a magányos betörő tevékenységi köre fizi­kailag korlátozott. A hatékony betörés társas elkövetést tesz szükségessé, és a magyar jog már a múlt század vége óta ismeri is az ún. bűnszövetségben elkövetett cselekményt, amikor még a mai értelemben vett szervezett bű­nözésről szó sem volt, de a bűnszövetségben elkövetett bűnözést - rablást, lopást - már súlyosabban büntették. A szervezett bűnözéshez többlet-ve­szélyesség szükséges. Ilyen lehet a bűnöző vállalkozások mozgékonysága. Például az a társaság foglalkozott korábban a nagy arányú, milliós nagy­ságrendű betörésekkel, amelynek egy része a nyolcvanas évek közepén­végén aztán beszállt az új bűnözési lehetőségbe, az akkor még illegális játékautomata-piacba, ahol szintén óriási pénzek forogtak. Egyébként ott is nyomon követhető volt a szervezett bűnözés konfliktus-elintézési mód­ja: ha az üzleti partnerek között konfliktus támadt, tehát például egyik nem fizette rendesen a jutalékot, vagy mástól is átvett üzemeltetésre gépet, legális eszközök nem voltak ennek rendezésére. Ilyenkor lép be a szerve­zett bűnözés nagyon jelentős mozzanata, az egymás közti viták jogon kívüli vagy jogellenes elintézése. Magyarán a szervezett bűnözés elvileg a betyárbecsületen, vagy a különféle érdekek kölcsönös egymást-sakkbantartásán alapszik. Igen, és ezért kell egy-egy társaságnak megfelelő „renomét" kialakítania. Mindenkinek tudnia kell, hogy érdeksérelem esetén az illető társaság ha­bozás nélkül és keményen föl fog lépni ellene. Persze ez a játékautomata­hullám is nagyjából lefutott, mihelyt a piac telítődött, és szabályozták az automaták működtetését. Ilyenkor a társaságok megint máshová lépnek. Szóval minden, ami az árnyékgazdaság szférájában marad, kitermeli a bű­nözést, és többek között a konkurenciaharc és a konfliktusok megoldási kényszere folytán a szervezett bűnözést is. A hírhedt olajügyben mondjuk ahhoz nem fér kétség, hogy az ún. olajmaffia tevékenysége illegális volt. Hogy aztán ennek a tevékenységnek minden mozzanata ténylegesen bű­nöző vállalkozás volt-e, az csak egyedileg vizsgálva állapítható meg.

Next

/
Thumbnails
Contents