A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?

A 2. ábra természetesen nem konkrét esetet mutat, azt azonban általánosan kijelenthetjük, hogy az adószint növekedése egy ponton túl az adóbevétel csökkenéséhez is vezet, bár ezt a pontot csak konkrét empirikus adatok ismeretében lehet meghatározni. Mi a feltétele annak, hogy a beszedhető adó csökkenjen az adószint növelésének és az adóalap csökkenésének együttes hatására? A rövid válasz erre a kérdésre az, hogy a beszedett adó csökkenése akkor következik be, ha a gazdasági teljesítményt rontó hatás nagyobb, mint az adószint növelésének hatása. Ezen a ponton túl, az adóbevételek növelésének céljából történő adóemelés ellentétes hatást vált ki. Az 1980-as évek elején az Egyesül Államokban több közgazdász azt állította, hogy az adóbevételek növelését eredményezné, ha csökkentenék az adószinteket mert már érvényesül a teljesítménycsök12 kentő hatás. A gyakorlat nem igazolta ezeket a feltételezéseket, mert az adóalap növekedése nem tudta ellensúlyozni az adószintek csökkentését. Az elmélet állításait gyakorlati vizsgálatokkal is megpróbálták tesztelni.

13 Meg kell jegyeznünk, hogy amit a bírálók elvetettek az pusztán az, hogy az Egyesült Államok adószintjei annyira magasak 12. Paul A. Samuelson - Viliam D. Nordhouse: Economics. McGrawHill, New York, 1985. pp. 736-738. 13. Don Fullerton: Relationship Between Tax Rates and Vovemment lennének, hogy további növelésük már olyan adóalapcsökkenést okozna, ami az adóbevételek csökkenésével is járna. Nem cáfolták viszont azt az állítást, hogy egy bizonyos adószinten felül érvényesül az idézett összefüggés, sőt a gyakorlati kutatások is azt mutatták, hogy létezik ilyen pont. A következő probléma, amire a bírálók felhívják a figyelmet az az, hogy az adószintek csökkenésének nem feltétlen és azonnali következménye az adóalap növekedése, még akkor sem, ha a gazdaság a Laffer-görbe negatív meredekségű szakaszán van. Ennek a kérdésnek a vizsgálata előtt azonban meg kell fontolnunk egy olyan szempontot, amit az elmélet eddig figyelmen kívül hagyott. A supply-side-modell nem foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy a gazdálkodók részben az adóalap és ezáltal az adó eltitkolásával reagálnak az adómérték növekedésére. Márpedig empirikus vizsgálatok és számos közvetlen és közvetett bizonyíték igazolja, hogy az adóeltitkolás az egyik alapvető reakció az adószint növekedése eseten. Mi történik tehát az adóalap és az adószint kapcsolatával és a beszedett adó mértékével akkor, ha ezt a szempontot is figyelembe vesszük. Ezt mutatja a 3. ábra. Revenue. Journal of Public Economics. 1982. 14. Lásd pl. Laki Mihály: A vállalkozás feltételei Magyarországon című tanulmányát, amely a CIPE projekt keretében készült.