A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?

zökkel, amelyek informálisnak tekinthe­tők. A magyar gazdaságban jelenleg mint­egy 860 ezer gazdasági egység van, amely­nek 99%-a potenciálisan alkalmas informá­lis tevékenységek folytatására. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a vállalkozások egy része kifejezetten ezzel a céllal jött létre, valamint, hogy a kisvállalatok egy ré­sze nem működő (fantom) gazdasági szer­vezet, akkor az informális gazdaságban érintett szervezetek arányát jelenleg 90% körülire becsüljük. Természetesen a nagy­vállalatok ebben a körben alulreprezentál­tak, így ez az arány csak a gazdasági egy­ségek számára vonatkozik. Következtéié se k A Magyarországon működő informális szektor egyik legfontosabb hatása, hogy csökkenti a gazdasági szereplők egy igen nagy hányadánál az átlagos adó és járulék­terheket. Miután az informális tevékeny­ségek túlnyomó többsége legális gazdasági egységek keretében zajlik, az eltitkolt jö­vedelmek és a be nem fizetett adók és járu­lékok módot adnak arra, hogy ezek a gaz­dasági egységek, illetve a belőlük szerve­ződő csoportok kombinálják az adófizetést az adóeltitkolással. Az informális szektor GDP-hez viszo­nyított aránya ugyan csak 25% körül van, az informalitás azonban áthatja a gazdaság egészét. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az informalitás a magyar gazdaság normálállapotához tartozik (Kornai János kifejezése), jelentős csökkentése tehát csak mélyreható, az adórendszert és az ál­lamháztartást is érintő szerkezeti változta­tásokkal együtt képzelhető el. Az informalitás nem a gazdálkodás ak­torainak individuális teljesítménye. Az el­titkolt adókat és járulékokat tipikus eset­ben megosztják egymással (közvetlenül vagy közvetve). Az így elérhető hozadék kooperációra ösztönöz, ami sokszor felté­tele is az adóeltitkolás sikerének. A vevő (hallgatólagosan) elfogadja, hogy nem kap nyugtát, de talán így olcsóbb a termék, az alkalmazott bérének egy részét zsebbe kapja, ami után nincs társadalombiztosítás, de nettó jövedelme így magasabb, a kiske­reskedő tetszés szerinti tételről állít ki számlát, ha a vevő személyes fogyasztását termelési költségként szeretné feltüntetni stb. Minél magasabbak az adószintek, annál nagyobb a hozadéka az ilyen együttműkö­désnek, és annál nagyobb a motiváció a részvételre. Nyilvánvaló tehát, hogy a sza­bályok és az ellenőrzés szigorítása önmagá­ban kevés, csökkenteni kellene az erős motivációt teremtő adószinteket. Itt említjük meg az adóelkerülés prob­lémáját. A törvényes eszközökkel folyta­tott adóelkerülést nem soroljuk az infor­mális tevékenységek körébe, ezért részle­tesen nem foglalkoztunk vele. Mindazon­által a magas adószintek az adóelkerülés­hez is nagyon erős motivációt adnak, ami közvetve rontja a gazdálkodás hatékonysá­gát. Egyrészt a gazdálkodók nagy energiát fordítanak az adóelkerülés lehetőségeinek felkutatására és alkalmazására, másrészt az erőforrásokat részben aszerint allokálják, hogy hol jobbak ezek a lehetőségek. Mind­két tényező csökkenti a gazdasági teljesít­ményt. A magas adószint által motivált magyar informális szektor egyik kulcskérdése,

Next

/
Thumbnails
Contents