A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

KÍVÜL - DEZSÉRINÉ MAJOR MÁRIA - FUTÓ PÉTER - KÁLIAY LÁSZLÓ Mekkora az informális gazdaság Magyarországon?

zökkel, amelyek informálisnak tekinthetők. A magyar gazdaságban jelenleg mintegy 860 ezer gazdasági egység van, amelynek 99%-a potenciálisan alkalmas informális tevékenységek folytatására. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a vállalkozások egy része kifejezetten ezzel a céllal jött létre, valamint, hogy a kisvállalatok egy része nem működő (fantom) gazdasági szervezet, akkor az informális gazdaságban érintett szervezetek arányát jelenleg 90% körülire becsüljük. Természetesen a nagyvállalatok ebben a körben alulreprezentáltak, így ez az arány csak a gazdasági egységek számára vonatkozik. Következtéié se k A Magyarországon működő informális szektor egyik legfontosabb hatása, hogy csökkenti a gazdasági szereplők egy igen nagy hányadánál az átlagos adó és járulékterheket. Miután az informális tevékenységek túlnyomó többsége legális gazdasági egységek keretében zajlik, az eltitkolt jövedelmek és a be nem fizetett adók és járulékok módot adnak arra, hogy ezek a gazdasági egységek, illetve a belőlük szerveződő csoportok kombinálják az adófizetést az adóeltitkolással. Az informális szektor GDP-hez viszonyított aránya ugyan csak 25% körül van, az informalitás azonban áthatja a gazdaság egészét. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az informalitás a magyar gazdaság normálállapotához tartozik (Kornai János kifejezése), jelentős csökkentése tehát csak mélyreható, az adórendszert és az államháztartást is érintő szerkezeti változtatásokkal együtt képzelhető el. Az informalitás nem a gazdálkodás aktorainak individuális teljesítménye. Az eltitkolt adókat és járulékokat tipikus esetben megosztják egymással (közvetlenül vagy közvetve). Az így elérhető hozadék kooperációra ösztönöz, ami sokszor feltétele is az adóeltitkolás sikerének. A vevő (hallgatólagosan) elfogadja, hogy nem kap nyugtát, de talán így olcsóbb a termék, az alkalmazott bérének egy részét zsebbe kapja, ami után nincs társadalombiztosítás, de nettó jövedelme így magasabb, a kiskereskedő tetszés szerinti tételről állít ki számlát, ha a vevő személyes fogyasztását termelési költségként szeretné feltüntetni stb. Minél magasabbak az adószintek, annál nagyobb a hozadéka az ilyen együttműködésnek, és annál nagyobb a motiváció a részvételre. Nyilvánvaló tehát, hogy a szabályok és az ellenőrzés szigorítása önmagában kevés, csökkenteni kellene az erős motivációt teremtő adószinteket. Itt említjük meg az adóelkerülés problémáját. A törvényes eszközökkel folytatott adóelkerülést nem soroljuk az informális tevékenységek körébe, ezért részletesen nem foglalkoztunk vele. Mindazonáltal a magas adószintek az adóelkerüléshez is nagyon erős motivációt adnak, ami közvetve rontja a gazdálkodás hatékonyságát. Egyrészt a gazdálkodók nagy energiát fordítanak az adóelkerülés lehetőségeinek felkutatására és alkalmazására, másrészt az erőforrásokat részben aszerint allokálják, hogy hol jobbak ezek a lehetőségek. Mindkét tényező csökkenti a gazdasági teljesítményt. A magas adószint által motivált magyar informális szektor egyik kulcskérdése,