A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

ILLEGALITÁSBAN - CSIZMADIA ERVIN A szamizdat szubkultúrája

rejöttét vetítette előre. Azaz: 1977 elejétől - persze nem előzmények nélkül - kísérlet történt valamifajta kapcsolatfölvételre, sőt, közös föllépési kísérletre a Lukács-óvoda és más értelmiségi csoportok (elsősorban a népiek) részvételével. A „szelektív" hatósági intézkedések az esetleges szorosabb együttműködés megakadályozására, illetve a Lukács-tanítványok 1971 óta tartó lokalizálásának fönntartására irányultak. A fontos ellenzéki személyiségek kiengedése az országból így kettős célt akart elérni: a partes a kormány „engedékenységének" bizonyítékául szolgált; másrészt azt, hogy izolálja és lokalizálja a jelenséget. Ne felejtsük el ugyanis: a kádárizmusban a hetvenes évek elejétől különösen erőteljesen megjelent a nemzeti identitás gondolata; az MSZMP-nek igazán fontos volt, hogy a nemzeti-népi gondolat reneszánszát, illetve a kisebbségi kérdés hatékonyabb képviseletét valló népi írókat ne engedje leválni a kádári politikáról. A Napló 1977-ben a Profilt és a Marx a 4. évtizedben-t leszámítva külföldön megjelent művek fordításai alkották a hazai szamizdatot. Az első a sorban Szelényi Iván franciából visszafordított műve, illetve Hegedűs András tanulmánya volt, majd ezt '77 tavaszán újabbak követték: a kelet-európai Figyelő lengyel dokumentumokat közlő számai; a Charta '77 alapnyilatkozatai, Zsoresz Medvegyev könyve a postai cenzúráról (ez utóbbiak Kenedi János szerkesztésében). 34. V. ö\: Komis Mihály naplóindítója. A Napló, 1977-1982. (Válogatás) Minerva Kft. Budapest, 1990,9. o. Az első magyar magyar nyelvű szamizdatok, illetve fordítások után azonban kiderült: igény ugyan van a magyar szamizdatra, de kiadásához alapvetően hiányoznak az orosz, lengyel, cseh feltételek. Ebben a helyzetben született meg a Napló gondolata. Az ötlet szülőatyja Kornis Mihály volt. Kornis 1973-ban végzett a Színművészeti Főiskola rendezői szakán, s attól kezdve foglalt helyet az ellenzékiavantgárd értelmiség peremvidékén. írással 1973 után kezdett foglalkozni, első írása 1975-ben jelent meg a Kortárs című folyóiratban (Apa győz). Ebben az évben ismerkedett meg Kenedi Jánossal, aki 1975 telétől felolvasásokra hívta meg lakására. 1975 és 77 között - több más lakásszeminárium mellett - zajlottak Kornis irodalmi felolvasásai. A Naplót Kornis azzal a reménnyel bocsátotta útjára 1977 novemberében, hogy a „»lyukas hetvenes évek« történelmi dokumentumává válik, s általa választ kapunk számos olyan kérdésre, amely ma mindannyiunkat foglalkoztat: hogyan élünk; miért élünk úgy, ahogyan élünk; hogyan kellene élnünk? Természetes formát teremt egy kis csoport felelősségteljes társadalmi beszélgetéséhez, esetleg baráti vitáihoz."

34 Ebből a megfogalmazásból az derül ki, hogy Kornis a Naplót valamiféle öndokumentációs • lehetőségnek tekintette, másrészt olyan kommunikációs fórumnak, ahol érdemi kérdéseket lehet megvitatni. A Napló megszervezése az úgynevezett Pala utcát társaság érdeme volt. Ide tartozott Sulyok Miklós, Petri György, Fodor