A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)

BETEMETVE - PÓCZY KLÁRA Híradások a „földalatti városról"

nagyhatású technikai forradalom ment végbe az I-II. századok folyamán. A sok új találmány alkalmazása emelte a városi lakosság életszínvonalát, és eredményesebbé tette munkáját. A közegészségügyet szolgálta a folyóvíz bevezetése, az utcák csatornázása, a lakások padló- és falfűtése, az ablakok beüvegezése. A munkát könynyítették a különböző csigarendszeres emelődaruk, vízikerekek, dugattyús szivattyúszerkezetek stb., vagyis olyan műszaki berendezések, amelyek a XIX. századig használatban voltak. A felsorolt folyamatokban Pannónia, s ezen belül Aquincum már tevékenyen részt vett. Időszámításunk kezdetén, amikor az Imperium Romanum a Dunáig tolta ki északi határát, az egyeduralmat megteremtő Augustus császár még keményen küzdött a köztársasági ellenzékkel és a régi államapparátus csökevényeivel. Másfél évszázad elteltével azonban már világosan látszott, hogy a hódítások folytán óriásivá nőtt birodalmat a principátus elvei szerint egyetlen uralkodó nem tarthatja kézben, s már a II. században megindult a decentralizáció folyamata. A császár előbb monarchikus formában fiaival, vagy örökbefogadott utódaival együttesen kormányozta az országot. Majd a III. század végétől a hatalom megosztásával, társcsászárokkal irányíttatta az Imperium nagyobb területi egységeit. Mai perspektívából tekintve, mire az V. században a Római Birodalom széthullott, a Rajna-Duna vonalától délre már kialakultak az európai országok, nagyjából mai területükön. Ez az oka annak, hogy Görögországot és Törökországot is beleértve, Olaszországon kívül Bulgáriának, Szlovéniának, Magyarországnak, Ausztriának, Svájcnak, Németországnak, Franciaországnak, Spanyolországnak, Angliának a fővárosa egy-egy római provincia fővárosából, vagy legalább egy római kori nagy városból bontakozott ki. Gazdasági szempontból a szóbanforgó fél évezred elején a termelés még kis manufaktúrákban folyt, de már megindult a tömegcikkek nagybani előállítása, természetesen korszerűbb technológia alkalmazásával, a bányákban, a kézműiparban, a mezőgazdaságban, a hadiiparban, valamint a szállítások terén. A versenyképes áruk előállítása a korábbinál lényegesen nagyobb szaktudást követelt a munkásoktól. Ilyen feltételek mellett a rabszolgamunka már nem fizetődött ki, ezt a II. század közepére az európai provinciákkal egyidőben Pannoniában is fokozatosan kiiktatták a termelésből. Lassanként ezáltal a rabszolgaság mint társadalmi réteg is leépült. A szabad iparosok és kézművesek collégiumokba, egyesületekbe tömörültek, kialakítva saját érdekvédelmi szervezeteiket. A pénzgazdálkodás rohamosan fejlődött, bankok létesültek (aquincumi felirat is tudósít bankárról, pénzváltóról), fióküzleteik, leányvállalataik behálózták az óriási birodalmat. A vállalkozók és az állami hivatalnokok távoli kiküldetésükre például úticsekket vittek magukkal. Aquincumban, mint határmenti kikötővárosban, vámállomás működött. A behozatali vám, feliratok és vámbélyegző bizonysága szerint Pannoniában, a III. század elején 12,5%-os volt. A gazdasági élet változásait a társadalom átalakulásai követték. Lépésenként bom-