Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - SPIRA GYÖRGY Haynau bemutatkozása

küldöttség vezetéséről lemondani ez alka­lommal sem kapható Ságody Sándor, aki amúgy is csak gyengén beszél németül, szónoklatát zavarodottságában ekként kezdi: - Wir sind gekommen, unsere unterhängige Aufwartung zu machen. Mintha magyarul valami ilyesfélét mon­dana: - Azért jöttünk, hogy függedelmes tiszteletün­ket tegyük. Mire a felháborodott Haynau rögvest félbeszakítja ezt a retorikai remekművet és odavágja az uraknak: - En nem tiszteletet igény lek, hanem feltétlen meghódolást és térdreborulást. Minek hallatán az előző év nyarán pesti polgármesterré választott, januárban azon­ban a császáriak által liberális múltja miatt elcsapott, most viszont a küldöttséghez csatlakozott Rottenbiller Leopold hirtelen előlép, és átveszi a szót a kétbalkezes Ságo­dytól, hogy mégis akadjon valaki, aki „a hyéna szájíze szerint beszél..." S ezzel Rot­tenbiller (akiről - nyilvánvaló reményei szerint - talán e hiéna is tudja, hogy január­ban történt kialkolbólítása óta betegség címén mind ez ideig távoltartotta magát a pesti városházától, azaz semmiféle szolgá­latot nem tett az áprilisban trónfosztásra vetemedett rebelliseknek) csakugyan megmenti a helyzetet, úgy hogy Haynau végül is nem vasra vereti, hanem kegye­lemben elbocsátja a tisztelgésére megje­lent pesti előkelőségeket. Teljesen azon­ban őexcellenciája végül sem tud napi­rendre térni Ságodyék orcátlansága fölött, s ezért - abban a jogos feltevésben, hogy sokan lehetnek Pesten, akiknek a szarva akár az elszemtelenedett Ságody úrénál is nagyobbra nőtt - még ezen a napon köz­zétesz egy Budapest lakóinak címzett szó­zatot, amelyben ilyen bőséges okulást nyújtó mondatok foglaltatnak: Bennetek kevesek kivételével keserűen csalat­koztunk, azért békés érzelmeitek nyilvánításai­nak feltétlen hitelt nem adhatunk. Ti, nyelvre és szokásokra nézve nagy részben németek ismét részt vettetek azon törekvésben, mellyel egy istentelen szájhős egy magyar köztár­saság ábrándos épületén munkált... Ti üldöztétek közöttetek a hűgondolkozásúa­kat, többeket ezek és a kezetekbe esett védtelen császári katonák közül felmészároltatok. Magatok és városaitok végromlásával bosz­szúlhatnám meg ezeket, de követem Császárom és Uram nagylelkűségét; halljátok azonban egy agg harcosnak intő szózatát, ki bebizonyította, miképp szokta szavát beváltani. Eletét veszti... : Mindenki, ki szóval, tettel vagy forradalmi jelek viselésével a pártütés ügyét elősegíteni me­részeli. Az, ki bátorkodnék az én vagy szövetségese­ink derék katonáit szóval vagy tettel megsérteni. Az, ki a korona ellenségeivel magát árulási szövetségbe teszi vagy rosz szándékú híreszte­lések által a pártütés szikráját éleszteni próbál­ná; és Ki merészlené, mint -fájdalom - ezelőtt tör­tént, fegyvereit eltitkolni és azokat a hirdetmé­nyemben kijelölt szabott határidő alatt be nem adni. Majd, hogy véletlenül se értsék félre, másnap nyilvánosságra hoz még egy köz­leményt, amely gyengébbek kedvéért pontokba foglalva részletezi, hogy a pes­tieknek mit kell és mit tilos tenniök: „1. A két város minden lakosának a leg­szigorúabban meghagyatik, miszerint a ke-

Next

/
Thumbnails
Contents