Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
EGYÜTTÉLŐK - HEISZLER VILMOS Soknyelvű ország multikulturális központja
cedóniából érkezettet is (utóbbiakat a napóleoni háborúk idején). Azt láthatjuk tehát, hogy a kézműves polgárok utánpótlása főként Magyarországról érkezett. A kereskedőknél sem más a kép: a 777 felvett pesti kereskedő 40%-a magyarországi volt, 23-24%-uk helybeli. Budán ez az arány magasabb: a 287 felvett kereskedő 45%-a volt helybeli. 2 Ezek az adatok arra utalnak, hogy elsősorban az országon belüli mozgásokból táplálkozott Pest-Buda népességnövekedése. Mindez azt mutatja, hogy ország és fővárosa fejlődése szoros összefüggésben volt egymással. S hogy mennyire tudatában volt ennek a pesti kereskedő polgárság, tanúsítja a pesti kereskedőtestület emlékirata az országgyűlés kereskedelmi és közgazdasági bizottságához 1791-ből, melyben élesen támadták a bécsi gazdaságpolitikát:. „Az ilyen intézkedések mindig inkább Ausztria és főleg Bécs mint főváros, semmint Magyarország előnyére szolgálnak; ennek oka nyilvánvaló, hiszen ha Magyarország saját kereskedelemmel bír, megszűnik a bécsi kereskedelem aranybányája lenni. Mivel pedig Magyarországot ez ideig eleget nyomta el a bécsi kis- és nagykereskedelem, most szükségesnek látszik, hogy levegyék a láncot a magyar 3 kereskedelemről." Ne menjünk most annak elemzésébe, hogy igazak-e a pesti kereskedőtestület panaszai, csak annyit állapítsunk meg, hogy nem valami kuruckodó nemesi gravámennel, hanem pesti, több2. A polgárfelvételekre Id. Körösi József: Budapest nemzetiségi állapota és magyarosodása az 1881-diki népszámlálás eredményei szerint. Bp. 1882,10-13., valamint Budapest története. III. k. Bp. 1974,130-133. ségükben németajkú polgáremberek érvelésével állunk szemben, melyet korábban már II. Lipót császár-királynak is előadott Liedemann Sámuel elöljáró. A pesti polgárok igazi üzletemberként saját érdekeiket védelmezték, s azok már akkor is egybeestek az ország nagy részének érdekeivel. S ebből az egybeesésből témánk szempontjából még sok fontos dolog fog következni. Vályi András 1799-es országleírásában érezhető a szimpátia a tarka összetételű, poliglott város iránt: „Lakosai Pest városának leginkább Németek, kevesebb Magyarok és Tótok, Görögök, Dalmaták, Rátzok, Tzintzárok és Zsidók: rész szerént kereskedés, rész szerént külömbféle mesterségeknek folytatása, kortsmatartás, szőlőmívelés, s gazdáskodásból is élnek... piatza az egész Országban a legnevezetesebb... melly öregbedő virágzása hogy hova tovább növekedgyék, mind é városnak, mind pedig az egész Országnak hasznára 's díszére, tellyes tehettségünkből óhajtyuk!" 4 Német hungaricus patriotizmus A korabeli magyar szerző is leginkább németeket lát Pesten, benyomásaira támaszkodva. A magyar statisztika megalapítója, Fényes Elek is német többséget mutat ki a halálozási bejegyzések névanyagát elemezve (a magyarok számarányát 1/5-re 3. Budapest története, III. k. 307. 4. Vályi András: Magyar Országnak leírása, III. k. Buda, 1799,77. 5. Fényes Elek: Magyar Országnak... mostani állapotja. Pest, 1837, II. k. 355.
