Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
LÁTOGATÓK - GRÓF HOFMANNSEGG utazása a XVIII. század végi Magyarországon
közönséges. Mindkét helyen vannak országos hivatalok és még másfélék is, de a legtöbb mégis Budán van és pedig a várban, mely egymagában is egy várost tesz ki a hegyen. Hossza egy jó negyedóra járásnyi, szélessége pedig négy-öt utczányi s a többi utzák és utak által, melyek amphitheatralis alakban vannak a hegyre építve, összefügg a város többi részeivel, minők pl. rácz- vagy görögváros, Krisztinaváros, Víziváros, Újlak stb., de melyek elég rosszul és szűken vannak építve. Ezek egy jó félóra járásnyi hosszúságban vezetnek a folyó mentében, szép kilátást nyújtanak, mivel megettök halmok és hegyek emelkednek, melyek szőlővel vannak beültetve. Ez alsó városrészekben a nemesek közül senki sem lakik, hanem csak a polgárság. A várhegy oly meredek, hogy a kereket meg kell kötni, ha lefelé jövünk. Már ez is némileg nehezíti a közlekedést. A helytartóság vagyis a kormány, a legfőbb politikai hatóság a várban székel, tehát a helytartótanácsosok is. Ennek elnöke Judex Curiae 10 nevet visel s a közéletben is úgy hívják, ez gróf Zichy 11 ... Ő az első ember a városban a nádor után - olyan, mint nálunk az első miniszter. Háztartása is a legelső minden tekintetben, én legalább is 3-4-szer vagyok itt hetenkint. Utána jön az alelnök, gróf Haller 12 , kinél szintén igen jókedvű s épen nem tartózkodó urakat lát az ember. Természetes, hogy van még egy egész sereg nemes család, de ezeket kevésbé keresik fel s a hova bizonyos okok nélkül ritkán megy az ember. Pesten szintén van egynehány ilyen hely, de ha az ember Budán lakik, ezek meszsze esnek tőle. E miatt a pestiek ritkán jönnek hozzánk. Még egy ház van itt, a mit kivált a fiatal emberek látogatnak sűrűen, a Schenstein udvari tanácsosnéé. Itt a legfesztelenebbül érezheti magát az ember, mert szívesen látják a nap akármely órájában, bárminő öltözetben. A nők általában véve igen műveltek és jól öltözködnek. A nemesek között sokkal több szebb és kedves asszony van mint nálunk, kivált arczaik kifejezésteljesebbek; több a barna mint a szőke. A középosztályt egymértékűnek vehetjük a mienkkel, de a köznép nálunk sokkal szebb és tisztább. Nehéz volna itt morális nevelést kívánnunk, midőn az még Bécsben is oly hátra van. Sőt Prágában is csak most kezd az a mi szomszédságunk következtében életbe lépni. Habozás nélkül mondhatom, hogy a mi polgárleányaink jobban vannak művelve, mint az itteni hölgyek legnagyobb része s e miatt a szokásos 10. Az országbíró a nádor után a második magyar közjogi méltóság volt. A Helytartótanács elnöke nem az országbíró, hanem a nádor, ha a nádori méltóság be van töltve (Id. 1. jegyzetet). 11. Zichy Károly gróf (1753-1826) 1788-tól országbíró, akkor a Helytartótanács elnöke, majd az 1790/91-es országgyűlés egyik vezető politikusa. 1795-ben - többekkel együtt - egy időre félreállították. Később fényes udvari karriert futott be. 12. Haller József (?-l 812) helytartótanácsos, a katonai ellátás ügyeivel foglalkozott, 1795-ben őt is félreállították.
