Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

LÁTOGATÓK - GRÓF HOFMANNSEGG utazása a XVIII. század végi Magyarországon

va, a nemes, polgár és paraszt mentalitását elemezve kiderül: a századvégi, századfordulós Magyarország jó része fölött nyomot nem hagyva suhant át a felvilágosodás évszázada. Nem csoda, hogy az országba vetődő idegenek többsége az elmaradottságot, a politikai és társadalmi szerkezet avittságát emelte ki, rosszabb esetben barbárságról, civilizálatlanságról írt. Ezért is méltóak a figyelemre a tárgyilagosságra törekvő tudósítások. így W. Hunter (Travels through France, Turkey, and Hungary to Vienna in 1792), R. Townson (Travels in Hungary with a short account of Vienna in the year 1793) vagy E. M. Arndt - 1798-as - utazásának leírása (Reisen durch einen Theil Teutschlands, Ungarns, Italiens und Frankreichs). A drezdai születésű szász természetbúvár, J. C. Hofmannsegg (1766-1849) útleírása azonban ezek közül is kiválik. Egyrészt feltűnően baráti hangja miatt: az 1793-94-ben itt járt gróf nemcsak bejárta, hanem még is szerette az országot, sőt magyarul is megtanult. Másrészt és főként, mert Hofmannsegg került a legközvetlenebb kapcsolatba magyarokkal. Nem nyújt ugyan annyi információt az országról, mint Townson, de ő adja a legjobb betekintést a társasági életbe, vendéglátói - főként a felső és a középosztály - mentalitásába. Bécsből érkezett Magyarországra 1793 nyarán. Útjáról levelekben számolt be asszonytestvérének. Műve 1800-ban jelent meg Görlitzben (Reise des Grafen von Hofmannsegg in einige Gegenden von Ungarn bis an die türkische Gränze). 1887ben - nem a teljes szöveg - magyarul is napvilágot látott (Gróf Hofmannsegg utazása Magyarországon 1793-1794-ben. Bp. Ford.: Berkeszi István). Az alábbiakban e magyar kiadásból idézzük fel a jeles utazó budai és pesti élményeit. Buda, 1793. július 3. Múlt hó 23-án utaztam el Bécsből. Lehetetlen jobb postai szolgálatot kívánni is, mint ebben az országban van. Többször megtörtént, hogy a lovakat hamarább felváltották, mint a mennyi idő alatt a kerekeket megkenhették és sohasem történnek, mint nálunk, késedelmezések s aztán bocsánatkérések, hogy a lovak nem voltak idehaza s több efféle. Csak ilyen intézmény mellett lehetséges két nap alatt, és pedig reggeli 5 órától esti 9-ig tartó utazás után 36 mértföldnyi utat megtenni, mert ilyen messze van Buda Bécstől, mégis a második nap este már ott voltam... Buda, 1793. november 17. Budán a legismeretesebb és legjobb vendégfogadóba, a Fortunába szállottam a várban... Itt van a királyi palota is, egy igen nagy, szép kinézésű épület. Leopold

1 főherczeg, a császár fivére lakja, ki Magyarországnak nádora s így a legfőbb személy az országban, olyan helytartó-féle. Hivatali testületek úgy itt, mint Pesten is vannak, valamint a nemesség is e két