Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

EGYÜTTÉLŐK - KLEIN RUDOLF Keresztények számára már érthető, zsidók számára még emészthető

Keresztények számára már érthető, zsidók számára még emészthető Â pesti zsinagógák az első imaházaktól a templomig KLEIN RUDOLF N

oha a fenti idézet egy kissé mindenkit sért - a zsidók burkolt antiszemitizmust vélnek belőle kiérezni, keresztény polgártársaikat pedig az zavarja, hogy az izraelitákat tartják társadalmuk sójának -, mégis hű kifejezője a zsidók korabeli megítélésének és a felemelkedésüket kísérő ellentmondásoknak. Ezek az ellentmondások, nem ritkán abszurditások, átszivárogtak a XIX. század külső impulzusokra érzékenyen reagáló és gyorsan változó építészetébe is. így a felvilágosodást és zsidó megfelelőjét, a haszkalát követően a zsinagógák építészete hű megtestesítőjévé vált a zsidóság gazdasági és kulturális felemelkedésének, akkulturációjának és asszimilációjának, valamint később fokozatos leépülésének is Közép-Európa számos országában. Megfordítva a dolgot, mondhatnánk azt is, hogy talán sehol sincs olyan egyértelmű összefüggés az etnikai, vallási identitás és építészeti kifejezés között, mint az emancipált zsidók imaházai esetében. így van ez a magyar fővárosban is, melynek változatos történelme során állandó zsidó népessége ugyan nem mindig volt, de a zsidó jelenlét megfigyelhető az aquincumi sírok korától és a középkori budai zsinagógák idejétől kezdve, az első nagyobb y 2 újkori közösségen át, Óbudán , egészen a nagy pesti zsidó hitközségig, mely a korabeli Európa második legnagyobb zsidó központja volt. „A zsidóság olyan, mini a só, kell belőle mindenbe egy csipetnyi, de sok belőle árt az ételnek. " Deák Ferenc A kezdetek, a ,,

Judenhof " imaházai Pest szabad királyi város egy régi szabadságlevél alapján 1773-ban büszkén hirdet-