Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április
való csapatkivonással kapcsolatban Hruscsov - aki nem csak az április 4-i díszszemle alapján tájékozódott a magyar hadsereg újjászervezéséről 77 - felvetette a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok sorsát is. Jellemző módon Kádár élete végén erre az egyetlen momentumra emlékezett az egész látogatásból, s visszaemlékezéseiben Hruscsov is említést tett róla. 78 Kádár a nyilván négyszemközt vagy nagyon szűk körben elhangzott javaslatról a KB-t két hónappal később így tájékoztatta: „Akkor (áprilisban - RMJ) bizonyos kis eszmecsere ebben a kérdésben történt. A szovjet elvtársak tájékoztattak bennünket már akkor arról, hogy van egy ilyen egyetértő álláspont a román és a szovjet álláspont között, hogy onnan kivonják a csapatokat, akkor Hruscsov elvtárs felvetette, hogy bizonyos nyomást fognak magukra gyakorolni ezzel kapcsolatban. (...) Hogy ezzel maguknak számolni kell. [közbeszólás: belül, vagy kívül?] Azt nem nagyon részletezte... mind a kettőre gondolt nyilvánvalóan. És szóba került a perspektíva, a dolognak a távolabbi perspektívája. S mi beszéltünk arról is, hogy hát végtére lehetséges volna a szovjet csapatok teljes kivonása Magyarországról is megfelelő kijelentések kíséretében. Ezt senki se értse úgy, hogy a Varsói Szerződés megszűnt volna, hogy itten lehet valamivel próbálkozni, mert ha azok kimennek, ide is jöhetnek, ha a magyar kormány kéri. De hát ez csak végső megoldása a kérdéseknek. En nem tudom, 77. Már 1957 júniusában titkos moszkvai tárgyalásain szó esett légeihárítás kiépítéséről Magyarországon. Lásd: A Jelcin-dosszié, 194., MOL MDP-MSZMP ir., 288/5/31. o.e. Az IB ülése 1957. június 21. hogy az elvtársak egyetértenek-e vagy sem, én Hruscsov elvtársnak mondtam, hogy mi a vélemény a mi sorainkban erről. És mondtam, hogy nekünk, ha kizárólag csak a belső dolgokat kellene nézni, akkor minden további nélkül ki lehetne vonni a szovjet csapatokat. (...) Ami azonban a külső provokáció lehetőségét illeti, az még mindig fennáll, és bizonyos vonatkozásban mi ez időben nem vagyunk képesek védeni a saját független államunkat és általában • 79 a szocialista tábort is ezen a részen" . Egyszer talán kiderül, hogy a dialógus hogyan is zajlott le valójában. Tény, hogy Kádár 1989-ben pontosan ugyanúgy idézte fel, ahogyan a KB előtt 1958 júniusában. Hruscsov szerint Kádár csak azt mondta: az országban nincs ellenérzés a szovjet csapatok jelenlétével kapcsolatban, fő, hogy Rákosi Moszkvában maradjon. Ságvári Ágnes, aki a KB Iroda vezetőjeként sok megbeszélésről készített feljegyzéseket, s még több dologról értesült, úgy emlékszik, hogy Kádár a legélesebben visszautasította a felvetést, mert „mozgásszabadságunknak és ... kísérletezésünknek feltétele, hogy itt legyenek" 80 . Talán valamennyien jól emlékeztek. Ságvári idézete látszik a legkevésbé valószínűnek, de rávilágít Kádár indítékaira. Az nem hihető komolyan, hogy Kádár nyugati fegyveres támadástól tartott. Tarthatott viszont a szovjetek híján valamiféle gyorsabb és felülről ellenőrizhetetlenné váló olvadástól, amely azután egy '56-hoz hasonló helyzethez vezethet. Egész politi78. Kádár János - Végakarat, 136., Khrushchev i. m.... 79. MOL MDP-MSZMP ir. 288/4/1 7. o.e. A KB ülése 1958. június 6. 80. Ságvári Ágnes, i. m. 215.
