Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április

helyreállító jellegű hároméves tervet körvonalaztak, csekély növekedéssel számoltak. Csökkentették a felhalmozás arányát, amely a forradalom előttinek töredékére süllyedt, nem is szólva az 1953 előtti arányokról. Ismét leállítottak több beruházást. Ugyanakkor politikai okokból emelték az életszínvonalat, a béreket, az áruellátás színvonalát. 1956 első és igen hosszú távra érvényes tanulságának a Kádár-vezetés a lakossági életszínvonal szerény, fokozatos, de állandó növelését tekintette. Nemigen esett szó a mezőgazdaság kollektivizálásának folytatásáról, még kevésbé befejezéséről. A bérkiáramlás, a piaci elemek bizonyos fokú jelenléte, a termeléscsökkentés felidézte az infláció, a munkanélküliség rémét. Noha az 1957-es év nem sikerült rosszul, a Politikai Bizottság 1958. december 28-i ülésén az 1958-as terv irányelveinek tárgyalásakor visszafogott, ha éppen nem borúlátó hangulat uralkodott. Kiss Árpád, a napirend előadója szerint a nemzeti jövedelem előirányzatát csökkenteni kell, számolni kell az import visszafogásával. Csökkenteni kell az árusegélyekből származó magas készleteket is mindez veszélyeztetni fogja a termelés folyamatosságát, foglalkoztatási gondokat, áruellátási nehézségeket sem lehet kizárni. Külföldi eladósodás indult meg, amit szintén vissza kell fogni. Kádár még a napirend előtt jelezte, hogy a szovjetektől további hiteleket nem várhat a magyar gazdaság. Kiss Árpád ehelyett a már korábban rögzített szovjet-magyar árucserekeret további növelését javasolta ("Ez már sokkal 36. MOL MDP-MSZMP ir.

( 288/5/59.8. e. A PB ölése, 1957. december 28. tisztességesebb javaslat, mint a hitelkérés" i j 36 - utalt a korábbi kudarcra. ) Még az ülés előtt a keretet magyar részről 30 millió rubellel meg kívánták emelni, ehhez képest Kiss további 20 millióra tett indítványt. Csak hát, ahogyan Kádár elmondotta, „most nekik nem könnyű". Bulganyin (akkor még) miniszterelnök 1958 januárjában a magyar kormánynak írott levelében a 30 millió rubeles árucserekeret emelést sem tartotta teljesíthetőnek. Csak a felére látott 37 lehetőséget. Moszkva a DIP nagyralátó tervei jegyében ugyancsak nagy nekirugaszkodásokra készült, középpontban a vegyipar hétéves fejlesztési tervével, amelytől Hruscsov a lakosság ruházkodásának egyszer s mindenkorra történő megoldását remélte. A kis csatlós országok extenzív fejlesztési elképzeléseihez szükséges állandóan növekvő nyersanyag- és energiaigények kielégítése bizonyára eltörpült a haditechnika és az űrkutatás költségei mellett. A békekezdeményezések indítékai között feltehetően nem csupán az előnyös helyzet stabilizálására irányuló törekvések szerepeltek, hanem legalább ennyire a terhek növekedésének megállítására irányuló szándékok is... De nem csak a katonai kiadások jelentettek a Szovjetuniónak gazdasági terhet. Nem véletlen, hogy ebben az időben fogalmazódnak meg az első elgondolások a KGST-együttműködés „magasabb szintre" emeléséről, szakosítások, kooperációk kezdeményezéséről. A már említett PB-ülésen Kádár tolmácsolta Gromov egy megjegyzését. A felgyűlt gazdasági kérdések olyan természe37. Uo. 288/9/1958./30.Ő. e.