Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - DOKUMENTUM Sorsforduló (szerkesztette: Karsai Elek és Somlyai Magda)

Az 5 km. határsávban történő anyagi és személyi kiürítés tényleges végrehajtása után következik a 20 km-es határsávba eső Szekszárd m. város és az előbb megjelölt többi községek anyagi kiürítése. A lakosság élelmiszerkészletének és állatállományának elvitelét tehát tényleg nem kell addig foganatosítani, amíg az illető községben a kiürítést végrehajtó előbb jelzett katonai közegek meg nem jelennek, mert a készletek összeszedését és felvásárlását ezek a bizottságok végzik és annak elszállításáról is ezek a katonai bizottságok fognak gondoskodni. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a kiürítés során a katonai bizottságok a lakosság kiürítendő élelmiszer és állatkészletét csak készpénzfizetés mellett vehetik át, tehát a lakosság a kiürítésre kerülő anyagkészletét csak készpénzfizetés mellett lesz köteles átadni. Kivételt képeznek a tenyészállatok, amelyek a kiürítés után is a régi tulajdonos tulajdonában maradnak, azok elhajtásáról tehát a bizottság gondoskodik ugyan, de a tenyészállatok élelmezésének költségeit - minthogy, az tulajdonában maradt - az eredeti tulajdonos megtéríteni tartozik. A tenyészállat átvétele és elhajtása alkalmával az állat tulajdonosa erről a körülményről megfelelő átvételi elismervényt kap. Bár a hadműveleti területi kormánybiztos úr az előbb elmondottak szerint Tolna vármegye területének csak az előbb megjelölt határsávban fekvő részét rendelte el a részletezettek szerint kiüríteni, a m. kir. készletgazdálkodási kormánybiztos úr a továbbiakban elrendelte azt is, hogy a dunaföldvári és központi járások teljes területe még akkor is anyagi kiürítés alá essék, ha az előbb jelzett határsávba nem tartozna. A két rendelet egybevetéséből megállapítható, hogy a központi és dunaföldvári járások egész területe anyagi kiürítés alá esik, mégis a Dunától nyugatra eső 5 km. sávban lévő községek - amelyeket az előbb egyenkint felsoroltam - az anyagi kiürítésen felül a közölt elvek szerint személyi kiürítés alá is esnek. II. Az anyagi és személyi kiürítés fogalmát a már idézett 367.300/1944. XVIII. számú összefoglaló tájékoztató részletesen szabályozza és a mellékleteiben felsorolja, hogy anyagi és személyi kiürítés esetében az egyes közigazgatási hatóságoknak milyen hivatali anyagok illetőleg, mely személyek hátravonásáról kell gondoskodni. így tehát a hátraszállítandó egyes anyagok és személyek részletes felsorolását mellőzöm és utalok az összefoglaló tájékoztató rendelkezéseire. Megjegyzem, hogy ezen összefoglaló tájékoztató csupán a hatóságok és hivatalok hátraszállítandó anyagát és sze-