Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - L. NAGY ZSUZSA A főváros román megszállás alatt

lom szervezését, Clerk missziója idején pedig Bukarest sem húzhatta már tovább az időt. A román katonai vezetés szerette volna elérni a nemzeti hadsereg felszámolását, ami nem sikerült, a rendőrség és csendőrség újjászervezését azonban sikerült késleltetnie. Ilyen módon szerepe volt abban, hogy novemberre egyetlen számbajöhető fegyveres erő volt az országban: a Horthy vezette nemzeti hadsereg. Ebben a helyzetben a politikai elit kiemelkedő tagjai, Andrássy Gyula, Bethlen István, Teleki Pál és mások, nem szólva a polgári liberális, valamint a szociáldemokrata körökről, attól tartottak, Horthy és a nemzeti hadsereg különleges helyzetét katonai diktatúra bevezetésére fogja felhasználni. Tartott ettől Clerk is, ezért hozta össze november 5-ére azt a találkozót, amelyen Horthy Miklós mint a nemzeti hadsereg fővezére írásban kötelezte magát, hogy a hadsereg aláveti magát a törvényes kormánynak, nem tör katonai diktatúrára. Clerk azt is elérte, hogy a román katonai vezetés késznek nyilatkozott Budapest kiürítésére november 12—1

S között. A román kormány azonban sem a Clerk-féle tárgyalást, sem Párizs követelését nem tartotta kötelezőnek. Ez Párizsban, a nagyhatalmak körében általános felháborodást keltett, s ami igazán fontos volt, Clemenceau-t ismét a románok ellen ingerelte. Olyan jegyzéket küldtek tehát Bukarestbe, amely végső fokon kilátásba helyezte, hogy a román delegációt kizárják a békekonferenciáról. „Románia - szögezték le a nagyhatalmak - így megfosztja magát a határrendezés kérdésében a szövet11. Ormos 365-366. ségesek támogatásától és jogainak a konferencia által történő elismerésétől." Ez elegendő érv volt Bukarest meggyőzésére. A román hadsereg ki-, a nemzeti hadsereg bevonulása Budapestre nem egyetlen napon ment végbe, és alapos egyeztetést kívánt. Erről a tábornoki bizottság gondoskodott, többszörös tárgyalást folytatva a román katonai vezetőkkel. Végül, mint Bandholtz feljegyezte, november 10-én a románok „Beleegyeztek abba, hogy 13-án kezdik meg a kivonulást, amikor visszavonulnak Buda külterületéig, áthaladva a folyó pesti oldalára. Nyolc órakor a magyarok érkeznek Budára, a szövetségesek csapatai pedig tíz óráig őrködnek a különböző hidak felett. Tíz óra előtt a románok teljes létszámban kivonulnak Pestről, s akkor beléphetnek és elfoglalhatják helyüket a 12 magyarok." A magyar rendőrség, határőrség és csendőrség azon alakulatait, amelyek az akcióban részt vettek, a tábornoki bizottság látta el a minimálisan szükséges fegyverekkel, amelyeket a románoktól vettek igénybe. A tábornoki bizottság attól tartott, összetűzésekre kerül sor a román és a magyar fegyveres alakulatok között. Ezért szervezték úgy a ki- és bevonulást, hogy román és magyar alakulatok ne találkozhassanak egymással, s a biztonság okáért közéjük ékelték az antant Budapesten tartózkodó egységeit, hacsak jelképesen is. Magyar visszafoglalás Az akció a fenti megállapodásnak megfelelően zajlott le, noha a tábornoki bizott12. Bandholtz 140.