Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

ez az urak szobra. Még a „Vas Hindenburggal" kapcsolatosan is megjelenik a „fanyalgás", de szinte apologetikus humor formájában.

36 Van persze olyan kritika is, amely azt kifogásolja, hogy oly időkben, mikor minden aranynak a Birodalmi Bankba kellene kerülnie, a gazdagok, a maguk száz márkájáért az utcán Hindenburgon szórják el ezt a nemes és a háború idején különösen szükséges fémet.'

7 A fanyalgások tulajdonképpen jelzik valahol az ország vagy akár az egész birodalom belső ellentmondásait. A pesti szobornál kifogásoltatik, hogy pusztán a katolikus egyház az, amely a felavatásban részt vesz

38 (avagy^privilégizáltan vesz benne részt). A nagyszebeninél, hogy a meghirdetett valamennyi nemzetiség és felekezet „emlékműve" helyett a szobor a német közösség szobrává válik. A helyi magyar hetilap meg is tagadja tőle a „vashonvéd" kifejezést amit, láttuk, még a bécsire is alkalmaztak -, és hideg, rideg, idegen Rolland szobornak titulálja.

39 Nemzeti szimbólum megalkotásáról lenne szó, így a fanyalgások egyikében, érdekes módon az emlékműalkotást leginkább támogató lapban jelenik 34. „Háború ide, háború oda, a jelenvoltak épp úgy jelen vannak, mint a háború előtt és sokan csupán azért nem mentek a csatába, hogy jelenvoltak lehessenek az itthoni ünnepélyeken, díszfelvonulásokon, szoborleleplezéseken, temetéseken, ámbár a háborúban is feljegyzik és számontartják a jelenvoltakat, csak ott mégis kényelmetlenebb a reprezentálás." Világ 1915. szept. 19.16. 35. Az életkép befejező sorai: „A csodálkozó szavak tovább folynak, az elismerés notion nő a honvédszobor körül, mígnem az urak megint visszajönnek s újból szögezni nem kezdik a honvédet. Mert hát a szobor az uraké, azt főznek vele, amit akarnak." Szegedi Napló 1915. szeptember 12.6. 36. Lásd a Berliner Illustrierter Zeitung 1915 december 12-i számának 559. oldalát, amely karikatúrákban mutatja be a szögező berlinieket, ilyen aláírásokkal: „Vasárnap délután szögezni megy meg egy „vers" a szobor formájának nemzetietlen, azaz nem magyar voltáról.

40 A prágai szobrot egyértelműen a csehországi németek hozzák létre. Az itt elhangzó beszédek azt remélik, hogy a háború után végre egyesülhet az „összes ausztriai német".

41 A tartományi és azon belül nemzetiségi feszültségeket mutatja, hogy az Egész Fegyveres Erő Árva- és Özvegysegítő Alapja (csehországi tagozat, német szekció) Ferenc József születésnapja alkalmából kezdett újabb gyűjtésének felhívásán hangsúlyoztatik, hogy az „összes a csehországi tagozathoz beérkező összeget Csehországban használják fel", de megjelenik az is, hogy a „német szekcióhoz beérkező adományok a gyermekvédelem és ifjúságtámogatás csehországi német tartományi bizottsága által lesznek elosztva."

42 A legtöbb kritika azonban a művészet oldaláról támad. Nemcsak publicisták, de a Magyar Iparművészeti Társaság is tiltakozik az ellen, hogy egy szobrot a szögeléssel „elrontsanak", hogy a világháború giccsgyűjteményébe egy hivatalos is belekerüljön, amelyen nem pusztán a szobrot teszik tönkre, de élő emberi testbe vernek szöaz ember" vagy „Nem kaphatnék személyesen Hindenburgtól nyugtát?" 37. Dr. F. Berg: Tagesfragen. Zeit im Bild 1915. szept. 26.894. 38. Világ 1915. szeptember 11.12. 39. Lásd Nagyszebeni Újság 1915. aug. 8.2. és szept. 19.2. 40. (Kozma Andor): Koboz krónikája című heti rendes verselményében ilyen sorokat helyez el: „Egy szóval, szavamra elhiheti:/ Hős magyar is volna sok!/ S ha mégis Ont raktuk a terünkre ki,/ Nincs arra okos ok!/ A magyar Áldozatkészséget itt/ Ön németül hirdeti./ No, de ezen már mi sem segít,/ Hát - oda se neki!" Az Újság 1915. szeptember 19.3. 41. Montagsblatt aus Böhmen 1915. június 28. 5. 42. u.o. 1915. október 4.5.