Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

Mint említettem, a szögezés mindenütt megindult. Szebenben például be is fejeződött; határidőt tűztek ki, majd ezt pár héttel meghosszabbították, így a tél folyamára a már teljesen „vassá" vált szobor házikója, természetesen a jótékony alap javára eladatott, maga az emlékmű egy raktárban elhelyeztetett, hogy majd keressenek számára kivételes helyet, ahol mindenki meggyőződhet a város és környéke és katonái áldozatkészségéről. A másik szélsőségre Szegeden került sor: a szögek oly lassan sorakoztak a szobron, oly lassan csordogáltak az adományok, hogy a valamilyen randalírozás során úgyis megrongált szobrot kivonták a közterületről. Következő tavaszon újra kiállították, de ekkor sem maradhatott soká a korzón: nem tetszett a közönségnek, sok volt a „fanyalgás", múzeumba került, ma is ott található, székesfehérvári, soproni stb. rokonaival együtt. Másutt a befolyt pénzt időszakonként átutalták egy-egy jótékonysági alapnak, amely segélyekként és más formában hasznosította azokat. Egységes eljárásról ezen a ponton nem beszélhetünk. Székesfehérváron például úgy gondolják, hogy a háború folyamán gyűjtik az adományokat, ezeket a jó jövedelemmel kecsegtető hadikölcsönkötvényekbe helyezik, s majd a háború végén kiderül, hogy ki szorul rá a segítségre: a háború győzelmes befejezése így a szeretteiket és munkaképességüket elvesztőknek is kisebb szomorúságot okoz87. Lásd István Király Múzeum, Székesfehérvár, Vértesvitéz anyag. 88. Jelentés a M. Kir. Honvédelmi Ministerium Hadsegélyző Hivatalának három évi működéséről. 1914. augusztus 20-1917. augusztus 20. Budapest 1918. 59. 89. Lásd a Pest, 1940. november 8.4. beszámolóját arról, hogy na. A Hadsegélyző Hivatal 1917. október 17-én helyteleníti is a székesfehérváriak és más jótékony akciók hasonló eljárását. Úgy véli, a segélyezésnek már a háború alatt meg kell indulnia. Ismereteim szerint a Vértesvitéz alapból 1916 folyamán 50, 1917-ben 100 pár gyermekcipőt, 1918 novemberében 120 pár fa talpú gyermekcipőt adnak a rászorultaknak. Az összegyűlt öszszegből, melynek jelentős részét Lyka későbbi adományai tették ki, csak 1919 márciusa és júliusa között a Hadirokkantak és Árvák Országos Bizottsága fejérmegyei fiókján keresztül 15 ezer koronát osztanak ki gyorssegély címén."

7 A többi pénz valószínűleg elveszett a hadikölcsön-kötvények elértéktelenedésével. A Nemzeti Áldozatkészség Szobrának tiszta jövedelme 1917. augusztus 20-ig 458.379 korona 95 fillér volt, amelyet rendszeres időközönként a szoborbizottság 5050%-os arányban a Hadsegélyző Hivatalnak illetve az Auguszta Alapnak utalt át.

88 Nem minden szobor került múzeumba a háború után. Van olyan, amelyiknek sorsáról semmit nem tudunk, egyszerűen eltűnt a háború utáni forradalmi időkben, van, amelyikről úgy tudjuk, hogy lebontották és faanyagát eltüzelték.

89 Bécsben a háború után eltávolították a háború jelképét a Schwarzenberg térről, valószínűleg a Deutschmeister ezred múzeumában helyezték el. 1934-ben ideiglenesen eredeti helyén állították fel újra, „Hová tűnt a Kárpátok őre?". 90. Kapner, i.m. 426. 91. Fővárosi Levéltár 75.519/15. 92. Világ, 1923. január 11.7. 93. Gádor Endre (szerk): Budapest szobrai. Bp. 1955.45.