Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra
mind a fővárosi, mind a vidéki szobroknál a legsikeresebb szervezést a hadsereg keretében lehet lebonyolítani: a községi jegyzők mellett a katonai parancsnokok a legsikeresebbek az adománygyűjtésben. Az intézményi gyűjtés főleg a szobrok felavatása után teljesedett ki, s a tanulmányi év kezdetével átterjedt az iskolákra is. 56 Az avatás Magának az emlékmű leleplezési ünnepségének meghatározó szerepe van a háború kultuszának kialakításában. A résztvevők, a szónokok és a szónoklatok pontosan jellemzik, hogy a szobor létrehozói a pénzgyűjtés mellett milyen célokra törekednek az új szimbólummal. Hangsúlyoznom kell, hogy ebből a szempontból a budapesti (egyáltalán nem puritán) avatási rituálé a szobor tényleges szervezőinek terveihez képest „lemeztelenített". Tisza István gróf, Magyarország miniszterelnöke, a szoborbizottság egyik díszelnöke az eredeti tervet ugyanis túlságosan pompázatosnak tartotta." A primer cél, az adakozás, bizonyos fokig meghatározza a rituálét is. 56. Érdekes módon a bécsi szobornál is csak 1915 őszén kezdődik meg az iskolákban való gyűjtés és a tanulóknak szervezett szögelési ünnepélyek tartása. 57. Lásd Tisza István 1915. augusztus 10-i levelét Kirchnerhez: „A szoborfelavatási ünnepély programmját megbeszéltük Hazaival. Mindketten abban a nézetben vagyunk, hogy azt lényegesen egyszerűsíteni kell. Arra kérjük tehát, szíveskedjék a három első, továbbá a 9., 10., 13. és 14. számot elhagyni. A himnusz meghallgatása után következnék az egyetlen beszéd, amely indokolt volna. Ennek megtartására a hercegprímás 0 Eminenciáját lehetne felkérni." in. Tisza István összes munkái 4. sorozat 4. kötet. Budapest 1927.101. A leleplezési ünnepségek leglátványosabb pontja az uralkodóház egy tagjának részvétele (ha erre nincs lehetőség, akkor legalább Ferenc József szögének elsőként, s lehetőleg reprezentatív helyre, a szoborba[ra] való elhelyezése).^ Az uralkodóház mint a Monarchia összefogó ereje testi vagy szellemi valóságában mindenképpen jelen kell hogy legyen. A király egyben példaadó, cselekedetei a háború folyamán valamiféle referenciával szolgálnak a megkövetelt, elvárt magatartást illetően. így a hadikölcsönjegyzésnél is Ferenc József elsőként bejelentett befizetésével szeretnék a nagyközönséget a helyes magatartás útjaira terelni. 59 A tényleges részvétel megköveteli azután az udvari etikett bizonyos pontjainak betartását: udvari sátor felállítását, ahova a magas személyiségek visszavonulhatnak s ahonnan megjelenhetnek. Ehhez szorosan kapcsolódik a Gotterhalte elhangzása. Az uralkodóház tagjainak részvétele nem véletlenszerű, Ferenc József családja azon tagjainak engedélyezi a szereplést, akiknek általában a jótékonysági akcióhoz vagy a szobrot állító közösséghez közük van. Ha lehetőség van rá, már a felavatási ünnepségen képviseltetnek a Központi Hatalmak egyéb államai is, ennek 58. A királyi család egy tagjának jelenléte egyértelműen növeli a felavatási ünnepség látványosságát, a szobrot alkotók és közösségük büszkeségét. Igy nem véletlen, hogy a székesfehérvári szobor tervezett emléklapjába bekerült a következő szöveg: „A nyilvánosság számára történt ünnepélyes átadásnál Auguszta kir. hercegasszony és Károly István kir.herceg 0 fenségeik töltötték be a védők tisztét." Fejérmegyei Napló 1915. július 25.3. Az uralkodói család tagjai nem jelentek meg az ünnepélyen, de elsőként természetesen az uralkodó szöge került a Vértesvitézre. 59. Lásd Az Újság 1914. november 12.7., ahol a „Nemzeti hadikölcsön" című cikk „A király jegyzése" alcímmel kezdődik.