Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

ják. Részben egyszerűen kereskedelmi termékek az „Isten verd meg Angliát" s ha­sonló feliratú kitűzők, az „1914" (később „1914-1915" stb.) feliratú mütyürök, gyű­rűk, részben a jótékonysági akciókban való részvétel bizonyítékai. Már 1914 őszén megjelenik a Monarchiában az „aranyat vasért mozgalom", ahol a leadott aranygyű­rűért vasgyűrűt adnak az adakozóknak, hogy bizonyíthassanak, hogy büszkeségü­ket kifejezhessék. Az akcióhoz Kálmán Imre átírja egy korábbi nem túl sikeres operettjét, s a Theater an der Wien-ben 1914 októberében be is mutatják „Aranyat adtam vasért" című daljátékát. Az ékszeré­szek is azonnal hirdetni kezdenek, s fela­jánlják azoknak, akiknek bőrét zavarja a vasgyűrű, hogy annak belsejét bearanyoz­zák, vagy beezüstözik. 28 Egy régi szögelési forma is feléled: a zászlószeg-adományozás. Nyilvánvaló, hogy kevesebb a zászlórúd, akármennyi katonai egység is áll hadban, akármennyi egyesületi, templomi zászló is van az or­szágban, mint amennyi jótékonysági hadi zászlószeget várnak, s ha egyszer beverték egy rúdba, nem lehet később azt mutogat­ni az unokáknak, így „A hadi zászlószög passepartoutban vagy márványba illesztve is kapható." 29 Ez a momentum megjelenik a bécsi vas­honvédnál is. Itt a női és férfi tevékenység részbeni elválásáról van szó (később kité­rek a nőknek az ilyen jótékonysági akciók­ban való részvételére), a „Wehrmann"-hoz kapcsolódóan jótékonysági céllal „szeren­cseszögeket" árusítanak, melyeket vagy jelvényként lehet hordani, vagy az íróasz­talon lehet elhelyezni „örök emlékül". A budapesti szoborbizottság összekap­csolja a két akciót: a szögezést és az em­lékjelvényt. Mindazok, akik legalább a mi­nimális összegért (ez Budapest esetében 2 korona) nevükkel ellátott szöget vertek vagy verettek a pesti lovagszoborba, u­gyanezen összegért a szobor képével ellá­tott emlékjelvényt válthatnak, amit azután büszkén viselhetnek, illetve büszkén kell viselniük. Megjelenik több helyen a szo­bor abszolút „privatizálása" is, az ország, a nemzet avagy a város jótékonysági emlék­szobrát kicsiben, szobadíszként is megal­kotják, s ugyanazon alap jövedelmének növelésére árusítják. Az csak természetes, hogy képeslapok stb. is születnek, melyek eladási jövedelméből a különböző alapok részesednek. Ez tulajdonképpen csak utánzása a már korábban is meglévő jóté­konysági bélyegeknek és a Hadisegélyző cigarettapapírjának. 30 27. Ilyen például a Hadsegélyző Hivatal emlékérme, amelyet há­rom kivitelben (bronzból, bronzból zománcozva illetve ezüstből zománcozva) készítenek. Érdekes Újság 1915. március 7.21. 28. „Aranyat vasért kapott vasgyűrűket az ujjon viselni veszélyes, mivel rozsdásodik. Tehát ajánlatos belül arannyal vagy ezüsttel kibélelni, melyet legjutányosabban elvállal Benedek Sándor ék­szerész, Kolozsvár, Wesselényi Miklós-utca 13." Kolozsvári Köz­löny 1915. február 3. 3. 29. Kis Újság 1915. július 28.4.; Pesti Hírlap 1915. szept. 5.9. 30. Még az ilyen apróság hirdetésén is visszatükröződik a pénz­hiány növekedése és a pénzkövetelés „agresszivitása". Míg a ko­rábbi szöveg: „Hivatalos hadsegélyző szivarkahüvely és szivar­kapapír. Támogassuk a hadsegélyezés ügyét... stb." (Az Újság 1915. szeptember 15.21.), addig az újabb: „Dohányzó hazafiak! Aki hivatalos hadsegélyző szivarkapapirost és szivarkahüvelyt használ, az hazafiasán cselekszik, mert gyarapítja az özvegyek és árvák segélyalapját...." (uo. szeptember 29.21.).

Next

/
Thumbnails
Contents