Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - BORUS JUDIT Kossuth a főváros halottja

nyaira, addig mindig repüljön a magyar nép hálaadó imája a megdicsőülthöz, ki koronája va la nemzetének, dicsősége, ékessége hazájának. Kossuth Lajos sírja össze fogja kapcsolni az olasz és a magyar nemzetet és azért éljen örökké Kossuth Lajos emléke. " 6 Az olasz nemzet március 28-án vett bú­csút nagy vendégétől. Kossuth koporsóját a Gorso Vittorio Emanuelen levő valdensi templomban ravatalozták fel. A halotti szertartást egy francia pap, Peyrot végezte. A búcsúztató beszédek után a magyar kép­viselőház és Budapest főváros díszruhás szolgái emelték vállukra a koporsót. Majd a temetési menet a vasútállomásra indult. A küldöttségek sorban köszöntötték az elvonuló gyászmenetet. Itt voltak Brescia képviselői, Garibaldi vörös ingesei, az olasz szabadkőművesek és az olasz szabadság­harc veteránjai. Torino és a környező vidé­kek településeiről kb. háromszázezer em­ber tolongott az utcákon. 77 A pályaudvaron Voli polgármester átad­ta Kossuth holttetemét Márkus Józsefnek és elbúcsúzott a magyar küldöttségtől: „Mindaddig, míg a Pó és a Duna habjai ön­tözik Turin és Budapest partjait, e két város, e két nemzet szíve együtt dobog és a testvéri barát­ság örök kötelékével lesz összefűzve. " Ezután a magyar képviselőház küldött­sége nevében Rohonczi Gedeon üdvözöl­te Olaszországot és a drága halottat. A cere­móniát Bartók Lajos költeményével foly­tatták, melynek utolsó versszaka így szól: „lm, elbocsátunk most, Kossuth hajója, Koporsó! Menj s vígy örök életet! Hazádba szállj, szabadság bujdosója, 76. Album, 66. 77. Ibid. S mint te, oly törhetetlen lesz nemzeted! Csupán a szűk sír, mit néked adhat; De szent oltára lesz az majd a magyarnak, Hol térdre hullva, fogadással áldoz, Hogy hű lesz hozzád, s a szabad hazához!" Bartha Miklós és Sturmann György be­szédei után az ünnepség lezáródott. A ko­porsót betették egy szürke teherkocsiba, s egy cédulát ragasztottak rá, melyen ez állt: feretro (koporsó). 78 A temetést rendező bizottság a külügy­minisztériumhoz folyamodott a Kossuth koporsójának hazaszállításához szükséges engedélyért, amit meg is kapott: „Császári és királyi osztrák-magyar halott­szállítási engedély. Miután alulírt főkonzulság Génuába vám­mentes és akadálytalan szállítását a Turinban 1894. márczius 20-án elhalt Kossuth Lajos úr kettős koporsóba és faládába jól elzárt bebal­zsamozott tetemének, mely Turinból vasúton Cormonson, Nabresinan, Pregerhofon át Bu­dapestre temetés okából szállítandó - amennyi­ben ez az Osztrák-Magyar Monarchia mindkét állam területét illeti - a szükséges egészségrend­őri szabályok tekintetbe vételét kikötve megen­gedte: Ezennel főhivatalnak a tetem útjába eső helységek összes polgári és katonai hatóságai, hogy a jelen alulírt mai naptól számítandó egy hónapra kiállított engedély felmutatása után útnak bocsássák és e szállítást minden lehető módon előmozdítsák. " 1) Kossuth koporsójával együtt leánya és felesége hamvai is útra keltek. Turin után a vonat Veronában, Mestrében, Trevisó­ban, és Udinében is megállt. Mindenhol nagy tömegek fogadták és ünnepelték. 78. Ibid. 79. BH, március 27.

Next

/
Thumbnails
Contents