Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - BORUS JUDIT Kossuth a főváros halottja

kintély volt a szerb-horvát problémakörben, így ír: „... az egész ország gyászol, még a horvátok is némák. * Úgy tűnik, valóban az egész ország gyászolt. „Gyászolnak a fűszeresek, feketében volt a Rákóczi keserű víz, fekete bárányok veséjén gyászfátyolos fekete csokor, kéjhölgyek Kossuth képek mögül hívták a «szentért» búsuló ifjakat, az egyik élczlap keresztrefeszített Krisztusnak ábrázolta, a napilapok 10 napig fekete keretben, s mindez csak kicsi jele az általános hangulatnak. Mert nagy és mély volt, minden túlzás mellett bizonyos. "

sz Az uralkodó előrelátó, 1889-es rendelete gondoskodott arról, hogy ne legyen a gyász olyan nagy és mély. Az utasítást előbb a minisztertanácsban hirdették ki, majd szétküldték az illetékes minisztériumoknak. A király biztos akart lenni afelől, hogy „a kir. hatóságok az egész országban a fennemlített ünnepélyeknél (a Kossuth-féle temetkezési és gyász ünnepélyeknél) való hivatalos megjelenést és részvételt illetőleg az 1889. június 24 kelt l.f. elhatározásban fogl. tilalomról kellően értesítve és utasítva legyenek".^ A parancsot teljesítették. Március 26-án Hieronymi Károly belügyminiszter a következő körlevelet küldte szét: „1374. sz. Magyar kir. belügyminisztériumi Elnökség Valamennyi főispánnak és a fiumei kormányzónak Valamennyi királyi hatósághoz, hivatalhoz és intézethez az illető minisztériumok részéről a következő rendelet bocsáttatott ki: 51. Thallóczy-napló, 470. 52. Thallóczy-napló, 471. 53. OL, Pápay-hagyaték, 18. A Kossuth Lajos elhunyta alkalmából rendezendő gyászszertartásokon vagy ünnepélyeken a királyi hatóságoknál, hivataloknál és intézeteknél alkalmazott hivatalnokok sem testületileg sem egyénenkint hivatalosan meg nem jelenhetnek. Amennyiben egyesek minden hivatalos jelleg elkerülésével mint magán egyének megjelenni óhajtanak ez szabadságukra hagyandó. Midőn ezt címekkel tudomásulvétel végett közlöm, egyszersmind felkérem, hogy a fentebbieket saját eljárására nézve is iránytartóknak tekinteni s így az említett gyászszertartásnál vagy ünnepélyeknél akár mint küldöttségvezető, akár pedig hivatalos minőségben való részvételtől tartózkodni szíveskedjék. "

54 Kihirdették továbbá, hogy „a királyi hatóságok által elfoglalt hivatalos épületekre gyászlobogó vagy egyéb gyászjelvények se függeszthetők ki, továbbá, hogy az emlék felállítása iránti megindult mozgalomtól és adakozásoktól a kormány tagjai, úgyszintén magasabb állásban lévő hivatalnokok és országos méltóságot viselő egyének lehetőleg tartózkodjanak. ' A nyilvános részvét eltiltása a közintézményektől, közalkalmazottaktól, sőt a tanuló ifjúságtól azonban nem vált be. Már Kossuth halálhírének elterjedésekor megindultak a tüntetések, megmozdulások, melyek igazán erőteljessé a királyi akarat kihirdetésekor váltak. A kormányban kitört a pánik a tüntetések miatt. Volt, aki, mint Csáky Albin, Turinba akart utazni, volt, aki attól félt, hogy „a közvélemény felkapta demonstrácziók nem fognak e ismétlődni, másfelől, hogy a király nem értelmezi ezeket a dolgokat illoyalitásnak, s nem áll-e be ismét 54. OL, K148, Elnöki iratok. XIV, 164. 55. OL, ME. K 26, 675.