Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
APÁK ÉS HŐSÖK - POÓR JÁNOS „Emléke törvénybe iktattatik" (József nádor)
Aligha lehetett kétséges ezek után, hogy a szeptemberben Budára érkező helytartó - egy év múlva nádor - meg fog felelni császár bátyja várakozásainak. Függetlenül attól, hogy életét valóban a közügyeknek szenteli-e vagy sem, a magyar nádor vállaira súlyos terhek nehezedtek. A szoboravatás kapcsán született számos, József főherceget dicsőítő írás egyike így vette számba ezeket. A nádor: „A kiskorú király gyámja, a főrendi tábla elnöke, Pest, Pilis és Zsolt megyék főispánja, az országos levéltár őre. Közbejár a király és a nemzet közt, a hétszemélyes tábla elnöke, a királyi táblához alnádort s ítélőmestert nevez... a jászok és kunok főkapitánya és bírája, s ítélőbíró két vagy több megye közti határpörökben... Az ország és fölkelt nemesség főkapitánya." 7 Bokros teendők, feszült légkörben. A kilencvenes évek közepén a Habsburg-magyar viszony még több mint hűvös. A jakobinusok összeesküvését perek, kivégzések, bebörtönzések, személycserék, elbocsátások, a szabadkőművesség majd az olvasókörök betiltása követte. Altalános a bizalmatlanság a „megfertőzött" országgal szemben. A birodalom rendőrminisztere szerint hiába hullott porba az összeesküvők (a jakobinusok) feje, a mérgezett növény még nincs kiirtva. A nádor a helyszínen másként látta. Nem tagadta ugyan, hogy Magyarországon vallástalanság, libertinizmus, újító szán6. Lakics államelméleti nézetei megismerhetők a Staatsrecht von Ungarn című igen terjedelmes, kéziratos értekezéséből, amely 1812 után nyerte el végleges formáját. Megtalálható a Magyar Országos Levéltárban (MOL.) Izdenczy József iratai között 1.30. 10.11. kötet. Egy korábbi változata azonban már készen volt akkor, amikor József főherceg tanárává jelölte az uralkodó. dék, az udvar számára gyanús jelenségek is tapasztalhatók - a századfordulón is -, de az ország hangulata egyre kevésbé ad okot aggodalomra. A bizalmatlanság helyett új vezérelvet javasolt: az ország megnyerését. Ennek része, hogy a nemességet, főleg az arisztokráciát ki kell mozdítani passzív rezisztenciájából, vonzóvá kell tenni számára az állami szolgálatot. A bizalom erősítése érdekében tanácsolta a császárnak, hogy borítson fátylat a múltra, s maga járt közben az 1794 után elítéltek egy csoportjának kiszabadítása érdekében. Közgazdaságilag indokolatlannak, az örökös tartományokra nézve is károsnak tartotta a magyar gazdaság diszkriminálását, s elaborátumok sokaságában taglalta a vámügyi és kereskedelmi sérelmek orvoslásának szükségességét. 8 Annak, hogy József főherceg a kemény kéz helyett a megnyerés politikáját javasolta az udvarnak, az az oka, hogy alapvetően másként interpretálta a Habsburgmagyar viszonyt, mint Bécs. Nem tartotta problémamentesnek, de nem cáfolta azt a magyar álláspontot, mely szerint Magyarország a szabad királyválasztó jogon kívül semmilyen jogról nem mondott le. Abból, hogy Magyarországnak Habsburg-Lotharingiai királyai vannak, nem következik, hogy a dinasztia által uralt cseh-osztrák tartományoknak prioritásuk és előjogaik lehetnének vele szemben.' 7. Morzsányi Sándor: Emlékirat főherczeg József nádor emlékszobrának leleplezési ünnepélyére. Pest, 1869. (továbbiakban Morzsányi, 1869) 6.1. 8. Ml. 208. sz. 638,639.1.1803. december 4. 9. JNI. III. Budapest, 1935.20. sz. 1807. december 2.
