Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

MÁRTÍRIUM - MIHANCSIK ZSÓFIA interjúi Nagy Imre temetése és az 56-os emlékmű születése RAJK LÁSZLÓVAL és J0VÁN0VICS GYÖRGGYEL

érez-tem azt a tudást, amit az iskolában tanultam, az összes hazug pompát, hi-szen még mindig embereket lövünk tarkón, még mindig hassal lökjük be őket a sírba. Úgy éreztem, amit az európai kultúra csinált, azt Auschwitz vagy a Gulág vagy a 301-es parcella lemosta. Állandóan az adornói mondat járt eszemben, hogy Auschwitz után nem lehet verset írni. ( ^sak egy módon lehet: ha az ember visszamegy a tiszta forráshoz, a történelem előtti időbe. Onnan elindulni, ahol az ősember kövekből már fantasztikus jeleket csinált, és ez volt a szobrászat kezdete, és egyben a legmagasabb foka. Nincs fejlődés, csak jó szobor van meg rossz. 56-ot azért sem lehet más korok stílusával kifejezni, mert eleven jelenidejűsége volt a világnak. Tehát egy soha nem volt formát kellett csinálnom hozzá. De a „soha nem volt" a világban és a művészetben mindig nagyon hasonlít minden máshoz. Természetes hát, hogy a Nekropolisz jobb és bal oldali köve is hasonlít az egyiptomi pülonokhoz. Úgy is hívtam őket. Ha kellett egy kalapács, azt mondtam a segédmunkásnak, hogy ott hagytad a bal oldali pülonkőben, és akkor tudta, hova menjen. És tudta azt is, hogy kába kő. Azt is, hogy Bánat Út. A Bánat Út a fekete kőtől az Angyal István kövéig vezető negyvenöt méteres út. Az én művemben is van olyan elem, amely nem plasztikai, hanem olyan, mint egy dráma vagy egy tánc. A táncot már említettem, de ezt nem én találtam ki, a táncot a mai szobrászat használja, a test mozgása része a szobrászatnak. Ma szobrászok gyakran csinálnak 5300 m

2-es szobrot, ez az úgynevezett environment, ami ugyanolyan műfaj, mint a tájkép. Az én emlékművem a mai művészettörténeti leírás szerint egy environment, környezetmű. Nem kertész tervezett ott egy kertet, amibe egy szobrász megcsinált egy lovasszobrot, az építész meg tett a szobor alá egy posztamenst, itt mindent én csináltam. Bár több száz ember dolgozott velem, de csak azt a mozdulatot tette, amit én kitaláltam és előírtam. Kertészem nem volt, építészem nem volt. Statikusom igen, ő számolt. De hogy a víz hova tűnjön a fekete kő gödréből, ha negyven napig esik az eső, azt én találtam ki. Es hova tűnik? Ki kellett találnom egy mély derítőt, úgyhogy ha most negyven napos özönvíz jön, akkor sincs ott egy csepp víz sem. Angyal István köve negyven tonnás, és ez a monstrum úgy áll, hogy a hegyes csúcsára van fordítva. Azt mondták, így nem lehet megállítani. De kitaláltam egy olyan ágyazórendszert, egy olyan alapot, hogy a kő a levegőben lebeg, de megáll. Senki nem hitte el, hogy meg lehet csinálni. Olyan feladatokat adtam magamnak, amelyeknek a technikai részét is ki kellett találni. Ez az environment-mű.