Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - POÓR JÁNOS „Emléke törvénybe iktattatik" (József nádor)

féle ház erkélyén láttuk többek között Liszt Ferenczet, Reményi társaságában; a Gziráky-ház erkélyén a Gziráky és Csekonics-családokat, továbbá Pestmegye volt főispáni helytartóját, b. Lipthay Bélát. Fél tizenegy óra volt, midőn az ünnepélyre különösen meghívott vendégek gyülekezni kezdtek. A főrendiház tagjai, köztük az Almássyak, Károlyiak, Széchenyiek, Zichyek, Prónayak stb. fényes díszruháikban és csillogó rendjeleikkel... A képviselőház tagjai szintén igen nagy számban jelentek meg. Ott láttuk továbbá a testvérfővárosok, az akadémia és egyetem, a Kisfaludy-társaság, a jász-kun kerületek, Fiume és Horvátország stb. küldöttségeit, kik az országgyűlés mindkét házának tagjaival együtt közvetlenül a királyi sátor mellett foglaltak helyet." Kevéssel dél előtt megérkezett az ország hercegprímása, s gyülekeztek a miniszterek is. Különösen Andrássy grófot fogadta nagy ovációval a sokaság. „Tizenkét óra volt, midőn a már távolról felhangzó éljenek a királyi pár és Józseffőherczeg (József nádor fia - PJ.) érkezését jelezték". Ferenc József huszártábornoki egyenruhát, a királyné kékbe játszó, galambszín ruhát viselt fehér csipkézettel, és fején fekete magyar kalap volt. Az újság szerint csak a királyi pár koronázási ünnepsége volt ehhez az április végi nagy eseményhez - József főherceg nádor szobrának leleplezéséhez - fogható. Ahhoz az eseményhez, amelyet az ünnepség résztvevői közül sokan a dinasztia és a magyarság egymásra találása szimbólumának is tekintettek. A szónok, a főpolgármester 1. József nádor szobrának leírása és története. Szerk.: Buday József dr. Bp., 1895. (továbbiakban: Buday, 1895) 38, 39.1. patetikus szavai legalábbis ezt is hangsúlyozták. Hogy vajon József nádor személyét valóban a szimbólumává lehet-e emelni a Habsburgok és a magyarok két évvel korábbi megbékélésének, hagyjuk egyelőre függőben. Szobrának, a város első köztéri szobrának sorsa azonban kétségtelenül összefügg a Habsburg-magyar viszony alakulásával. Közvetlenül a nádor halála, 1847 január 13-a után megalakult a József-emlékegyesület, amely fő feladatának egy József-szobor felállítását tekintette Pesten. A grémium tagjai között ott találjuk Hild Józsefet, Ybl Miklóst, Schede] (Toldy) Ferencet és Széchenyi Istvánt is. A vállalkozás biztatóan haladt. Már 1847-ben megrendelték a szobrot egy müncheni szobrásznál, Ludwig Schwanthalernél. Közbejöttek azonban az 1848-as események és a József-szobor ügye hosszú időre, majd egy évtizedre lekerült a napirendről. 1853-ban ugyan a város újra foglalkozott felállításának kérdésével, de az ügy csak 1857-ben kapott ismét lendületet. Ekkor egy másik müncheni szobrásznál, Johann Halbignál rendelték meg. 1858 augusztusában Münchenben meg is vizsgáltatták a művész terveit. (Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy a küldöttségnek tagja volt a festő, Barabás Miklós is, aki abban segített a németországi szobrásznak, hogy élethűek legyenek a nádor arcvonásai.) Úgy tűnt, minden rendben van. A szobor elkészült, s elkészült Pesten a talapzat is.