Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - POÓR JÁNOS „Emléke törvénybe iktattatik" (József nádor)

féle ház erkélyén láttuk többek között Liszt Ferenczet, Reményi társaságában; a Gziráky-ház erkélyén a Gziráky és Cseko­nics-családokat, továbbá Pestmegye volt főispáni helytartóját, b. Lipthay Bélát. Fél tizenegy óra volt, midőn az ünne­pélyre különösen meghívott vendégek gyülekezni kezdtek. A főrendiház tagjai, köztük az Almássyak, Károlyiak, Széche­nyiek, Zichyek, Prónayak stb. fényes dísz­ruháikban és csillogó rendjeleikkel... A képviselőház tagjai szintén igen nagy számban jelentek meg. Ott láttuk továbbá a testvérfővárosok, az akadémia és egye­tem, a Kisfaludy-társaság, a jász-kun kerü­letek, Fiume és Horvátország stb. küldött­ségeit, kik az országgyűlés mindkét házá­nak tagjaival együtt közvetlenül a királyi sátor mellett foglaltak helyet." Kevéssel dél előtt megérkezett az ország hercegprí­mása, s gyülekeztek a miniszterek is. Külö­nösen Andrássy grófot fogadta nagy ováció­val a sokaság. „Tizenkét óra volt, midőn a már távolról felhangzó éljenek a királyi pár és Józseffőherczeg (József nádor fia - PJ.) ér­kezését jelezték". Ferenc József huszártá­bornoki egyenruhát, a királyné kékbe ját­szó, galambszín ruhát viselt fehér csipké­zettel, és fején fekete magyar kalap volt. Az újság szerint csak a királyi pár koro­názási ünnepsége volt ehhez az április végi nagy eseményhez - József főherceg nádor szobrának leleplezéséhez - fogható. Ahhoz az eseményhez, amelyet az ünnepség résztvevői közül sokan a dinasztia és a ma­gyarság egymásra találása szimbólumának is tekintettek. A szónok, a főpolgármester 1. József nádor szobrának leírása és története. Szerk.: Buday József dr. Bp., 1895. (továbbiakban: Buday, 1895) 38, 39.1. patetikus szavai legalábbis ezt is hangsú­lyozták. Hogy vajon József nádor személyét való­ban a szimbólumává lehet-e emelni a Habsburgok és a magyarok két évvel ko­rábbi megbékélésének, hagyjuk egyelőre függőben. Szobrának, a város első köztéri szobrának sorsa azonban kétségtelenül összefügg a Habsburg-magyar viszony ala­kulásával. Közvetlenül a nádor halála, 1847 január 13-a után megalakult a József-emlékegye­sület, amely fő feladatának egy József-szo­bor felállítását tekintette Pesten. A grémi­um tagjai között ott találjuk Hild Józsefet, Ybl Miklóst, Schede] (Toldy) Ferencet és Széchenyi Istvánt is. A vállalkozás biztató­an haladt. Már 1847-ben megrendelték a szobrot egy müncheni szobrásznál, Lud­wig Schwanthalernél. Közbejöttek azon­ban az 1848-as események és a József-szo­bor ügye hosszú időre, majd egy évtizedre lekerült a napirendről. 1853-ban ugyan a város újra foglalkozott felállításának kérdé­sével, de az ügy csak 1857-ben kapott is­mét lendületet. Ekkor egy másik müncheni szobrásznál, Johann Halbignál rendelték meg. 1858 augusztusában Münchenben meg is vizs­gáltatták a művész terveit. (Talán nem ér­dektelen megemlíteni, hogy a küldöttség­nek tagja volt a festő, Barabás Miklós is, aki abban segített a németországi szobrásznak, hogy élethűek legyenek a nádor arcvoná­sai.) Úgy tűnt, minden rendben van. A szobor elkészült, s elkészült Pesten a talapzat is.

Next

/
Thumbnails
Contents