Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

MÁRTÍRIUM - MIHANCSIK ZSÓFIA interjúi Nagy Imre temetése és az 56-os emlékmű születése RAJK LÁSZLÓVAL és J0VÁN0VICS GYÖRGGYEL

az agysejtekben lévő információ van a formával rokonítva. És mind a kettő egyformán fontos a műben. A Műszaki Egyetem méréstudományi tanszéke műszerrel megmérte, hogy az 1956 milliméter ezredmilliméterre annyi, és az egyetem ezt egy okirattal meg is erősítette. Ez az okirat ugyanolyan fontos része a műnek, mint bármi más. És része a szájhagyomány, amely ezt terjeszti. Egyre többen tudják az országban, holott nincs ráírva, hogy ez 1956 milliméter. Ugyanúgy működik a dolog, mint a Kába kő esetében: arról is mindenki tudja, hogy az égből jött, noha ezt a tényt senki sem látta. Pusztán ennyi köze van az emlékműnek 1956-hoz. Mert az igazi probléma, melyen nekem a tervezéskor hosszan el kellett gondolkoznom, hogy olyan embereket temetünk el itt, akiket megaláztak, és nem akárhogy! A holttestüket alázták meg! Nemcsak az érdekes, hogy ők 56-ban mit tettek. Hanem az, hogy egy embert, akár 1201-ben, akár 2001-ben nem lehet hasra fektetve betenni a sírba, holott már kivégezték, tehát a büntetését elnyerte, ha bűnösnek tartották. A nürnbergi bíróság kivégezte a világ legnagyobb bűnöseit, majd másnap a családok megkapták a holttesteket, és akár márvány mauzóleumokban is elhelyezhették őket. A szövetségesek liberális világa úgy vélte, hogy a büntetés után - amit ma már eleve kétségbe vonunk, hogy joguk volt-e embereket halálra ítélni, még akkor is, ha azokat Hitlernek vagy Göbbelsnek hívták - a holttesteken nem lehet bosszút állni. Ezek meg hasra fektetve temettek el embereket! És hagyták, hogy az eső majd bemossa a földet, és mivel nincs jel, a hozzátartozók majd nem találják meg őket.... Itt nem a politikáról van szó, hanem erről. A megalázásról! Nekem az volt a dolgom, hogy négyszáz megalázott holttestet egyenként lemossak és tisztába tegyek. És megéreztem azt is, hogy a terv nem szolgálhat egyetlen politikai irányt sem. Nem szolgálhat például csak Nagy Imrének. Mert akkor mi van azzal az 56-os, a 301-es parcellában fekvő emberrel, aki az utcán esett el, és mondjuk nem szerette Nagy Imrét? Jobboldali ember volt, de mégis a forradalomban esett el. És akkor elkezdtem elemezni, hogy ez tulajdonképpen olyan tömegsír, ahol nem egyívású emberek fekszenek. Politikai emlékmű lehet a communard-ok emlékműve a Père Lachaise-ben, mert akiket ott a falnál agyonlőttek, mind a feudalizmus vagy a monarchia ellen mentek az utcára, múltjuktól és származásuktól függetlenül. Azt a helyet egy egységes politikai jellel meg lehet jelölni, nevezetesen vörössel, egy plebejusi jellel, és persze nem nemes lovagi emlékmű kell oda, mert ők kisemmizett városi proletárokként harcoltak. A katini erdőben világos, hogy lengyel katonatisztek az áldozatok, tehát a lengyel katonaság jelével lehet oda politikai emlékművet csinálni. De 56 halottai politikai értelemben halálosan eltérő emberek voltak: ateista és hívő, marxista és nem mar-