Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb

szinte egyedi, erre utal a már-már állandó jelzőjeként alkalmazott „államalapító" el­nevezés. Mindaz, amit cselekedetei jelen­tenek, amit személyisége megtestesít, sok évszázadon át egy ereklyében tárgyiasult, a Szent Jobb-ban, ami jellemző módon ön­magában is „szent". (Egy másik, István ki­rállyal kapcsolatos tárgy, melyet szentként említünk, a korona, melyet sohasem tekin­tettek nálunk a királyi hatalom egyszerű jelvényének, hanem közjogi szimbólum­má vált.) Hogy a jobbkéz mint ereklye az igazságosztó, avagy a könyörületességet gyakorló jobbot jelentette, az az éppen ak­tuális értelmezéstől is függött. A középkorban a szentjobbi monostor nemcsak Zarándokhely volt, hanem hiteles hely is: a Szent Jobbra tettek ünnepélyes esküt, itt a jog gyakorlásának eszköze volt az ereklye. Káldi Márk Képes Krónikájá­ban viszont arról olvashatunk történetet, hogyan hordott a király mindig pénzt ma­gánál, hogy a szegényeken segíthessen. „Ezért van a könyörületes jobb kéz a maga testi valóságában mind a mai napig Hun­gária szeme előtt" íródik le a következte­tés. Megint más - politikai - jelentőség kö­tődik a Szent Jobbhoz az 177l-es hazaho­zatal előtti átadáskor, amikor a raguzai köz­társaság kormánya szükségesnek látja hangsúlyozni, hogy Raguza valaha a ma­gyar királyság tagja volt, s mindig állhata­tosan ragaszkodott ahhoz, ezért a nagy gonddal megőrzött ereklyében Szt. István 21. A Szent Jobb történetéről: Győrffy György: István király és műve. Bp. 1977. 28. fejezet - István nyugvóhelye és szentté avatása. 384-394.0. A fejezet részletesen tárgyalja a korabeli hatalmi-politikai viszonyokat, a szentté avatás körülményeit, a sírfelbontást és a Szent Jobb sorsát. Egyben irodalomjegyzéket is pártfogásának zálogát látta. A Szent Jobb első magyarországi „körútja" is ez alkalom­mal történt, amikor Győrött és Pannonhal­mán több napig mindenki által megtekint­hető és tisztelhető volt. Az „aranyvonat" Szt. István halálának kilencszázadik évfor­dulóján bejárta az egész országot az erek­lyével. 1988-ban a 950. évfordulón a Szent Jobb ismét elkerül őrzőhelyéről, s az ország min­den székesegyházába, valamint Pannon­halmára is eljut, hogy néhány napig embe­rek sokasága tisztelhesse. A Szent Jobb őrzőhelyének, a Baziliká­nak, mely általa lett kultuszhely és egyben az ország egyik legfontosabb zarándokhe­lye, egyházjogi státusában nagy emelke­dést hozott. A millenniumi ünnepségek óta Szt. István a templom titulusa, melyet ugyan a köznyelv Bazilikának nevez, de építészeti típusát, alaprajzi elrendezését tekintve nem bazilika, 1931-ben XI. Pius pápától kapta meg a „basilica minor" ran­got. 1993-ban a magyarországi egyházme­gyék átrendezésekor az Esztergom-Buda­pest főegyházmegye, vagyis az esztergomi prímás érsek mindenkori társszékesegyhá­za, budapesti katedrálisa lett. Ez azt is je­lenti, hogy a legbecsesebb keresztény ereklye őrzési helyének a legmagasabb egyházszervezeti rang jár. Ez esetben a Szent Jobb mint a keresztény vallás erek­lyéje fontos, de érdemes elgondolni, hogy ha a székesfehérvári királyi bazilika, a té­kozol a témát illetően, a megjelenés évéig összegyűjtve a legfon­tosabb írásokat. 22. Gerics József: Az állam- és törvényalkotó Szent István. Művészettörténeti Értesítő XXXIX. 1990.1-2.76-81.0.

Next

/
Thumbnails
Contents