Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

A KOLLEKTIVIZMUS BŰVKÖRÉBEN - VOIGT VILMOS Éljen és virágozzék...

lön rendezik felvonulásaikat), a visszaemlékezés és a jövőbe vetett hit megnyilvánulásaként. A rádió, filmhíradó ettől kezdve ad közvetítést az ünnepről. Később ezt követi a televízió is. A napilapok ünnepi számokat jelentetnek meg, e napra a teljes tömegkommunikáció átszerveződik. Noha az ünnep hivatalos, voltaképpen igen kevés a hiteles dokumentum ez újabb ünnepről. Még a párttörténeti tanulmányok szerzői is elismerik, hogy egyre inkább szovjet mintákat követ a felvonulás, koreográfusok, rendezők tervezik egyes részleteit. A lebontott Regnum Marianum templom helyére kerül Sztálin hatalmas bronzszobra, ez elé a tribün, ahonnan a párt- és állami vezetők megszemlélik a felvonulók sokféle szempontból rendezett csapatait. Minden évben a korábbinál magasabb színvonalú május elsejét kellett rendezni. A vidéki helyszínek Budapestet utánozták, Budapest pedig Moszkvát. Az egyes évek kevésbé térnek el egymástól. Feltűnő, hogy több évből is alig maradt ránk hiteles kép. Az ünnepi újságszámok már előre elkészültek, az utólagos beszámolók banálisak és rövidek. Valamivel élénkebb lehetett az 1956 májusi felvonulás (a Dózsa György úton, még Sztálin szobra előtt), sok-sok nagy vörös lobogóval. Ez is apró részletekig megtervezett volt. Gábor Béla 1953-ban kiadott „mozgalmi dekoráció jegyzet"-e igen alaposan közli, mire kell ügyelni a szervezőknek. (O egyébként művében a római civilizációig vezeti vissza e felvonulásokat, ám ezt „népbolondító díszítések, pompás ünnepségek" címkével is ellátja. Szerinte még ennél is fényesebb volt II. Gyula pápa 1507. március 28-iki bevonulása Rómába. Noha természetesen igaz, hogy a modern felvonulások dekoratőrei mintákat követnek, tanulságos, hogy végül is maga minősíti az általa is művelt szakmát „a középkori reklámeszközök" folytatódásának. Idézünk művéből: Kivonulások megtervezése és kivitelezése „Ünnepélyeink, nagygyűléseink alkalmával dolgozó népünk lelkes felvonulása mindannyiunk számára igen szép élményt jelent. A felvonulófegyelmezettmagatartása, öltözete, a zászlók, arcképek, jelmondatos táblák sokasága stb. mind alkotó szerves részei a kivonulásnak, és döntő hatással vannak a felvonulás esztétikai képére. A dekoráció-felelős ill. rajztanár munkája itt is éppen ezért nagyon szerteágazó. A tervezésnél az összes szempontok figyelembevétele igen döntő körülmény. Ismernünk kell elsősorban a felvonulók hozzávetőleges létszámát és azt, hogy egy menetsor hány emberből áll. Ha a felvonulási útvonal utcaszélessége megengedi, a legszebb és legáltalánosabb a nyolc emberből álló menetsor rendezése. Az egy sorban felvonulók számának megfelelően elkészítjük alaprajzban a menet vázlatát. Megállapítjuk a lehetőségekhez képest a résztvevők öltözetét. Amennyiben ez kivihetetlen lenne, akkor csoportokként próbáljuk az öltözetet egyeztetni. Különböző csoportok egységes öltözete ritmikus beosztásban a menetben már igen jó hatást kelt minden dekoráció nélkül is. A felvonulás menetoszlopait bontsuk meg kisebb egységekre. Jó hatást kelt, ha külön csoportokban menetelnek a gyerekek, úttörők, középiskolás diákok, sportolók, stb. egységes öltözetben. Az