Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

A KOLLEKTIVIZMUS BŰVKÖRÉBEN - VOIGT VILMOS Éljen és virágozzék...

tett Internacionálé, más mozgalmi dalok, szavalókórusok. Eleven a tavaszünnep hatása is: a zöldbe, legalább a zöldvendéglőkbe sietnek, és ezt a majális-hagyományt a meg-megújított gyülekezési tilalom is életben tartja. Magyarországon a háború ellenére is már számottevő utcai felvonulásokra kerül sor 1918-ban (vidéken is, nemcsak Budapesten). A Tanácsköztársaság pedig fennállása legnagyobb eseményévé tette e napot. Minden bizonnyal az előző évi orosz mintákat követve, Szamuely Tibor vezetésével háromhetes kampányt szerveznek az ünnep megformálására. Nagyszabású dekorációk az egész főváros képét átalakítják. A dekorációk fő felelőse Falus Elek, a pesti nagypolgárság legkeresettebb lakásberendező-tervezője lett. Sokszor elmondták, hogy a Tanácsköztársaság monumentális városképi dekorációi május elsején új korszakot nyitottak a magyar politikai propaganda-művészet történetében. Ez azonban csak részben igaz: Kossuth temetése, Rákóczi hamvainak hazahozatala, Jókai temetése, vagy legkivált az 1896-os kiállítások rengeteg előképet szolgáltathattak. A direkt politizálás 1919. május elsején legfeljebb tartalmában és a vallásos-nemzeti dekoráció helyett egy konstruktivista internacionalizmus teljes végbevitelében volt újszerű. A Tanácskormány ideológiailag már megtisztította a Millenniumi Emlékművet, eltávolítva az úgymond reakciós királyokat; most magát az építményt is ideiglenes burkolattal fedik el, feliratokkal látják el („Világ proletárjai, egyesüljetek!"). A Parlament előtti téren lefedik a Honvédszobrot. A Gresham-palota elé Marx szobrát állítják két oszloppal díszített piedesztálra. A mai József Attila utcába konstruktivista, kétemeletnyi diadalkapun át lehet bejutni. Ez egyben toborzó a Vörös Hadseregbe, amely nem a proletártestvérek, hanem a nemzetközi tőke ellen harcol. Az Anker-palotánál, a Nyugati pályaudvar előtti téren, a Köröndön és másutt a világforradalmat és szocializmust szibolizáló dekorációs építményeket emeltek. Maga a felvonulás a szokott útvonalon történt. Igen sok mozgó, lovaskocsikon húzott allegorikus figura vett részt a menetben. A politikai gyűlés nem tért el az ekkor megszokottaktól. Ekkor jelenik meg a legtöbb, máig emlékezetes plakát, köztük a „Népszava-plakát" néven is ismert „Kalapácsosember" (Bíró Mihály rajza). A cseh fronton is és a román fronton is fenyegetett Tanácsköztársaság nem ünnepelhetett felhőtlen diadalban. Bukása után pedig évtizedekre tiltott volt az ezt idéző felvonulás és dekoráció. 1919 egyébként a nemzetközi május elsejék történetében is fontos évszám. Az éppen ekkorra megalakított Kommunista Internacionálé hivatalos ünnepévé teszi e napot, felszólít megszervezésére. Mégis, a világháborút követő években megint csak harci demonstráció volte nap. Hitler ugyan nemzeti ünneppé tette (rövid időre), ám baloldali jellegét ez sem feledtette. 1945-ben a kommunista vezetésű május elsejék jellemzik Európa keleti felét, Magyarországot is. Az ekkor hivatalosan is ünneppé, munkaszüneti nappá vált „első szabad május elseje" tömegtüntetés volt, szociáldemokrata és kommunista jelképek alatt. Egyelőre még együtt (külföldön a különböző szocialista pártok általában kü-