Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb

neten való körülhordozása. Ez a szokás amúgy az ereklyekultuszhoz szervesen hozzátartozik; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínűleg azért jelentkezett ilyen vi­szonylag későn, mivel nem egy állandó he­lyen őrizték, sőt állandóan az eltűnésétől, elrablásától kellett rettegni, lévén nem egyszerűen csak egy szent ereklyéje, ha­nem az államalapító király ereklyéjeként a nemzet legitim létének egyfajta tárgyi megvalósulása. A körmenetek a várkápol­nabeli őrzés idején kezdődtek meg: az 1862-től a ma is használt Lippert féle re­keszzománcos gótizáló ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás templomig és vissza. 19 Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a, Szt.István napjának hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánítása után váltak. 1944 őszén a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is elvitték Budáról, sőt az országból; nem került azonban mesz­szire és hamar vissza is tért. 1945 augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével visszahozták az ausztriai Mattsee-ből, így a második világháború utáni első augusztus 20-án már ismét kör­menetben vitték végig a romos utcákon ­ezúttal azonban nem a budai várban, ha­nem Pesten, a Ferencesek temploma és a Bazilika között. 20 A következő évben ismét a Bazilika környékén volt a körmenet útja, 1947-ben pedig maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a Bazilikától a 18. Ábrázolása a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsar­nokának gyűjteményében - Ismeretlen mester, 18.sz. második fele: A Szent Jobb a Mária Terézia-féle ereklyetartóban, rézmet­szet, Itsz. 2204 19. Ilyen körmenet ábrázolását láthatjuk Kimnach László rajzán, mely később az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben IX. Hősök teréig. Ez a hosszú ideig utolsó kör­menet sajátságos módon először vonta be a millenniumi emlékművet és terét a Szent Jobb kultuszeseménycibe. Miután eldőlt, hogy az újjáépülő budai várpalota épületében a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét fogják elhelyezni, a Szent Jobbot ideiglenesen az angolkisasz­szonyok pesti rendházának kápolnájában helyezték el. 1951-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor a Bazilika plébánosának ad­ták át, így került jelenlegi őrzési helyére, alig több mint negyven évvel ezelőtt. An­nak is első szakrális terében, a sekrestye­kápolnában látható, melyet még 1861-ben szentelt föl Scitovszky hercegprímás, hogy az építkezés befejeztéig ideiglenesen azt használják istentiszteletek és szertartások céljaira. A Szent Jobb kultusz XX. századi törté­netében több esemény is megemlítésre ér­demes: 1930 az egyik ilyen, mikor a Szt. Imre év alkalmából körbehordozták a vá­rosban az Árpád-ház szentjeinek ereklyéit, kötük a Szent Jobbot is. Az 1938-as Eucha­risztikus Kongresszus és az 1991-es pápa­látogatás, bár elsősorban vallási szempont­ból kiemelkedő jelentőségű események, nem mentesek politikai felhangoktól, amennyiben a kiállított ereklye a keresz­ténység és az államiság szoros összefonó­dásának és kontinuitásának bizonyítéka­ként jelenik meg." 1 kötetének fametszet-illusztrációjaként is megjelent. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményében -Szt.lstván-napi körmenet Budán, rajz, Itsz. 77.16.1. 20. A hazahozatalról és az épületről, a Szent Jobbról és kápolná­járól Dr.Farkas Attila írt kis könyvet, mely a Tájak-Korok-Múzeu­mok kiskönyvtára sorozat 384. köteteként jelent meg 1990-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents