Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

A KOLLEKTIVIZMUS BŰVKÖRÉBEN - BALÁZS MAGDOLNA Az Ifipark

nye között mekkora szakadék tátongott, amely idővel állandósuló feszültségek forrásává vált. A 60-as évek közepén a park környékén egyszer-egyszer már megjelentek a külvárosokból behúzódó galerik, e minden európai nagyvárosra jellemző szubkultúra, amely addig, amíg nem volt szem előtt és külvárosi körülmények között kezelhetőnek bizonyult, nem jelentett problémát, de ahogy behúzódtak a park rendezvényeire, az előkelő Buda szívébe, újságcikkek és rendőrségi akciók célpontjává váltak. így a park rendezvényei a közvélemény egy részének szemében összekapcsolódott a galerik megjelenésével, s ennek következtében a szülők egy jelentős része nem szívesen engedte el tizenéves lányát, az iskolaigazgatók pedig sokszor kifejezetten tiltották a diákokat az egyre inkább hírhedtté vált szórakozóhelyről. Pedig a 60-as években a rendezvények túlnyomó többségében a parkba járó fiatalok asztal és egy Bambi mellett ülve vagy állva, Terta vagy Mambó magnókról hallgatták a zenét, disztingváltan táncoltak, „turbékoltak". Csak egyszer-egyszer vált koncertarénává a park, de természetesen ezeket a koncerteket és eseményeket emlegetik, s tulajdonképpen joggal, mert a park kultuszát, titkát és mítoszát ezek a valóságos, nyomot hagyó és közösségteremtő élmények, alapozták meg. Rajnák Miután kialakultak és egyértelművé váltak a parkba lépés szabályai, kialakult a szabályokat betartok, betartatok és a szabályokat áthágok köre is. Voltak ugyanis, akik az elvárt normáknak, jólneveltségnek nem tudtak és nem is akartak megfelelni. Rajnák, a „legendás" Rajnák igazgató ugyanis smasszercsapatával minden nyitáskor ott állt a kapuban és a belépni akarók alapos szemrevételezése után döntött arról, hogy az illető ruházata, külleme, hajviselete megfelel-e a kívánatosnak. A farmer, a hosszú haj, de még a sárfoltos szövetnadrág is elegendő ok volt a belépni szándékozók elküldésére.

7 A park történetének ezen a pontján szólnunk kell a park első, s talán leghírhedtebb igazgatójáról, Rajnák Lászlóról, akinek karrierje szorosan összefonódott a park történetével. Aki részt vett a gründolásban, aki megmondhatta, hogy ki lehet bentlévő és kintmaradó, akitől akkoriban pofont kapni valamire való dolog volt, s aki úgy végezte parkos pályafutását mint maga a park: lehetőségeit nem kifutva, kicsit megszégyenülten. Rajnák az 50-es évek második felében elsőosztályú birkózó volt az Óbudai Hajógyárban, majd társadalmi munkában, de a hajógyár dolgozójaként (így írták akkoriban körül a sportból élő edzőket) a gyár birkózóinak edzője lett.

8 Itt tevékenykedett 1958-ig, amikor is a Budapesti KISZ-Bizottság kiemelte és a szervezetben politikai állást kapott. Innen kapta 7. Lásd az ún. farmervitát: Május elsején nyit az Ifjúsági Park. 1971. máj. 16. Népszava, 1971. ápr. 25. Megint: farmer és hosszúhaj. Elet és 8. Volt egyszer egy Ifipark 21. p. Irodalom, 1971. máj. 8. Árkus József: Farmerben. Népszabadság,