Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
GRANDEUR ÉS GLOIRE - VADAS FERENC Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz
nek - más tervezetektől eltérően - az ismert németországi emlékműveken kívül amerikai előképe is van. Willheim tervezetének önálló eleme a Hungária szobor speciális világítótorony funkciója. Elsőre megalapozatlan, dilettáns ötletnek tűnik, hogy a fáklyából és a diadémból kibocsátott fénysugarakkal akarja megvilágítani a fővárost és nevezetes pontjai. Ha egy várost nem is lehet így megvilágítani (hiszen mindennek csak a fényforrás felé eső oldala kapna fényt, a többi sötétben maradna), egy épület viszonylag messziről való megvilágítására a kor technikája képes volt. Parabolatükrös fényvetővel, illetve ívlámpával nagy távolságra lehetett kibocsátani fénysugarakat. Kiemelkedő épületek alkalmi díszkivilágítását ekkorra már több helyen is kipróbálták, s az 1889-es párizsi világkiállításon már megvalósították Willheim ideáját: az Eiffel toronyból fényszórókkal világították meg a francia főváros nevezetes épületeit. 24 De nem kellett Párizsig menni az ötletért, hiszen az előző évben Budapesten is produkáltak hasonlót. Ferenc József megkoronázásának 25. évfordulója alkalmából ötnapos ünnepségsorozatot rendeztek 1892 júniusában Budapesten. Ennek egyik fénypontja volt az, amikor 7-én este díszkivilágítás volt a fővárosban. Nemcsak a középületek szokásos fellámpázására került sor, hanem fényszórókat is felállítottak, melyek hol az eget, hol pedig a várost pásztázták. A királyi palotát például az Akadémia felől és a Gel24. A díszvilágítás kezdeteiről lásd dr. Horváth József: Budapest díszkivilágítása. Bp. 1989 p. 16-19. 25. Az eseményről részletesen beszámoltak a másnapi napilapok. lért-hegyről fényszórózták. 3 Az elképzelés tehát nem volt alapvetően irreális, igaz, eredeti sem. Willheim további ötletei (a Citadella köveinek felhasználása, sikló, vagy fogaskerekű építése) sztereotip részei a Gellértheggyel foglalkozó korabeli tervezeteknek. Ez a javaslat nemcsak tartalmában különbözik lényegesen az előbbitől, hanem némileg a sorsában is. 1893. április 20-án Zichy Antal (aki egyébként nem volt gróf) valóban felvetette, hogy a millennium alkalmából meg kellene valósítani a Széchenyi elképzelése szerinti nemzeti pantheont. 6 Willheim Adolf erre reagált mindjárt másnap a beadványával. (Benne nyolc nappal korábbi tervezetére is hivatkozik, melyet állítólag a miniszterelnökhöz juttatott el, de nincs nyoma annak, hogy bármilyen ügyben Wekerléhez fordult volna, abban egyébként is bajosan reflektálhatott Zichy egy héttel későbbi indítványára.) Előterjesztését a kiállítás igazgatóságának címezte, ahonnan azzal a megjegyzéssel küldték tovább a kereskedelmi minisztériumba, hogy nincs kapcsolatban a kiállítással! 27 Mielőtt érdemben foglalkozhattak volna vele, Willheim április 30-án újabb beadványt intézett Lukács Bélához. 28 Három héten belül ez volt a harmadik. Ebben a kissé zavaros irományban először hét évvel korábbi, a biztosítási ügy államosításával kapcsolatos javaslatára hívja fel a miniszter figyelmét, majd arra, hogy az általa javasolt Akropolisz és Hungária-szobor költségeit az államkincstár megterhelése nélkül is elő 26. fp/fo-/porl893.V.4. p. 88. 27. A15. jegyzetben idézett beadvány hátirata. 28. OLK 231 33.414/1893 ikt.sz.
