Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
GRANDEUR ÉS GLOIRE - VADAS FERENC Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz
anyagi okokból a Városligetben rendezték, de a Lágymányost még évtizedekig mint a leendő állandó kiállítási terület színhelyét emlegették. Ehhez gyakran a Gellért-hegyet is számításba vették. 20 A Gellért-hegy ugyanakkor különleges helyet foglalt el a magyar nemzeti mitológiában is. 21 Szent Gellért mártíriumának színhelyeként a magyarság kereszténnyé válásának a szimbóluma; tetején a Citadella viszont a nemzet elnyomásáé. Katonai jellegének megszüntetése és az erőd lebontása a nemzeti érzelmű közvélemény állandó követelése volt. 22 Ugyanúgy az abszolutizmus szimbólumának tekintették, mint az Újépületet. Ahogy az utóbbi helyén a Szabadság teret alakították ki, melynek közepére jó ideig a szabadságharc emlékművét tervezték, voltak, akik a Citadella helyén szabadságszobrot láttak volna legszívesebben, ekként demonstrálva a nemzet diadalát a zsarnokság felett. 23 A nemzeti pantheon számára hagyományosan ezt a helyet tartották a legalkalmasabbnak, míg többen a honalapítás emlékművét, illetve Árpád fejedelem szobrát helyezték volna ide. Mivel a katonai hatóságok épp ekkortájt ígérték meg a ( "itadella átadását a városnak (ami a századfordulóig meg is történt), lebontása belátható időn belül megvalósulni látszott. (Erre viszont azóta sem került sor.) A Gellért-hegy várható sorsa tehát amúgy is az érdeklődés homlokterében volt. Ter20. Igy például Gelléri Mór, aki egy esetleges (általa egyébként nem támogatott) világkiállítás esetére is csak ezt a kombinációt tartotta lehetséges megoldásnak. G. M.: Van-e szükségünk világkiállításra? Magyar Ipar, 1911.11.26. 21. Erről lásd Klaniczay Gábor: A Gellért-hegy és a Margit-sziget. A szentség természeti-térbeli hordozói a középkori Budán. W/óvek készültek a rendezésére, különböző elgondolások az ilyen vagy olyan célú hasznosítására. Kézenfekvőnek tűnt, hogy valamilyen formában kerüljön összefüggésbe a millenniumi ünnepségekkel. Az lett volna a legegyszerűbb, ha a kiállítás a Lágymányoson létesül és a Gellért-hegy hozzákapcsolódik. Léteztek ilyen elgondolások és Willheim Adolf javaslata látszólag közéjük tartozott. Azért látszólag, mert beadványából kiderül, hogy ő már a kiállítás városligeti elhelyezésével számolt, úgy, ahogy a kérdés 1893 elején valójában el is dőlt. így számára a kiállítás csak ürügy, melynek kapcsán elgondolását kifejtheti. Tervezete azokhoz a plánumokhoz kötődik szorosan, melyek a Gellérthegy tetején valamilyen monumentumot, nemzeti pantheont, vagy honalapítási emlékművet, Árpád-szobrot, vagy szabadságszobrot képzeltek el. Hivatkozik is arra, hogy az ötlet egy pantheon-terv felmerülésekor jutott az eszébe, és az Akropolis, melynek felépítését javasolja - már amennyire vázlatos leírásából kiderül szinte semmiben sem különbözik tőle. Nem is igazán érthető, hogy milyen alapon minősíti Zichy Antal indítványát félmegoldásnak s veti el, mikor ő lényegében ugyanazt javasolja, csak más néven. Az Akropolisz leírása egy az egyben megfeleltethető a pantheonénak, míg az előtte álló hatalmas szobor a millenniummal kapcsolatos emlékmű-tervek egyik variánsa, melygossóg 1989/3 p. 209-217. 22. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története. Bp. 1931. p. 425-432. 23. így például Tarczai György: A Gellért-hegyi emlékműről. Buda és vidéke 30, VI. 6.
