Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
GRANDEUR ÉS GLOIRE - VADAS FERENC Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz
Amíg a magyar piramis ideája közvetlenül kapcsolódott a kiállításhoz, Willheim Adolfé inkább köthető a millenniumi eszmekör másik fontos kérdéséhez, az ezredévi emlékmű, illetve a nemzeti pantheon létesítéséhez. Az a gondolat, hogy a honalapítás ezredéves évfordulóját nem elég csak megünnepelni, hanem meg is kellene örökíteni, egyidős a millennium felmerülésével. A megörökítés leglogikusabb módja egy Árpád-szobor lett volna, vagy egy szoborcsoport, Árpáddal a centrumában. Volt azonban egy másik lehetőség is: az, hogy erre az alkalomra építsék fel a magyarság ezredéves történelme egészének szimbólumát, a Nemzeti Pantheont. Az elképzelés Széchenyi István híres Üdvlelde-tervére 16 épült és jócskán módosítva az eredeti koncepciót, olyan monumentális épületet kívánt létrehozni, mely magában foglalná a nemzet nagyjainak igazi, vagy szimbolikus sírját, szobrát, vagy képmását, a nemzeti történelem legfontosabb eseményeinek ábrázolását. A két elgondolás (tehát a honfoglalás emlékét megörökítő szoborműé és a nemzeti pantheoné) sokáig párhuzamosan egymás mellett élt, majd 1880 körül egy olyan együttes tervévé fonódott össze, 17 melyben az emlékszobor szimbolizálta volna a honalapítást, a pantheon pedig - és a benne elhelyezett szobrok, képek, nemzeti relikviák összessége - az azóta eltelt ezred16. Gróf Széchenyi István: Üdvlelde. Gróf Dessewffy Aurél hátrahagyott némi iromány-töredékivei. Pest, 1843. 17. Rózsa Péter: A millenarium és a honalapítás emléke megörökítésének kérdéséhez kapcsolatban Széchenyi üdvleldéjével. Bp. 1880. évet. Ennek a megvalósítására nem került sor, de tovább élt és hatott, a millenniumi emlékmű programjába is átszűrődött: ott a honfoglaló vezérek lovasszobor-csoportja jelképezi a honfoglalást, a kolonnádban elhelyezett királygaléria pedig (mely Szent Istvánnal kezdődik és eredetileg Ferenc Józseffel végződött) az államiság ezeréves fennállását. A nemzeti pantheon programja persze jóval összetettebb, mint a királygalériáé, beletartozhattak hadvezérek, politikusok, talán tudósok, művészek és egyéb nagyságok is, de a királyszobrok együttese mégiscsak felfogható valamiféle derivált - nem nemzeti, hanem uralkodói - pantheonként. Az emlékmű egyébként ellátta a nemzeti kultuszhely funkcióját is, amelyet megvalósulása esetén a nemzeti pantheonnak kellett volna betöltenie. 18 Az ezredévi emlékmű, illetve a nemzeti pantheon kapcsolatba hozása a millenniumi kiállítással a részére legalkalmasabbnak tartott helyek közelsége miatt is felmerülhetett. A kiállítás számára ugyanis a Lágymányos tűnt leginkább megfelelőnek. 19 Közel esett a város központjához, területe elég nagy és akkor még teljesen beépítetlen volt. Fekvése a Duna és a Gellért-hegy mellett különösen szép. A hegy szinte kínálta a lehetőséget, hogy a kiállítási területbe vonva olyan egyedi attrakció legyen, melyhez hasonlóval a külföldiek nem rendelkeztek. A millenniumi kiállítást végül 18. Sinkó Katalin: A millenniumi emlékmű mint kultuszhely. Mea 1vetóncl 987/2. p. 29-50. 19. Palóczi Antal: A kiállítások korában. Építőipar 1903. p. 197199,203.
