Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)
KONCEPCIÓK - DOKUMENTUM „Egy városias szép világ belül, egy falusias szép világ kívül."
a politikának tehát olyannak kell lennie, hogy érdemes legyen az úgynevezett védőterületen lakni és ott is megtalálja az a társadalom, amely oda szorul vagy oda kívánkozik, a maga boldogulását, a maga sajátos jellegében, éppen úgy, mint Budapesten. Ahogyan ideálisan elképzelem a dolgot, arra kellene törekedni, hogy Budapest körül agrár jellegű kertvárosi világ keletkezzék, lakáskultúrával és a kultúra által követelt egyéb berendezésekkel, amely világ azután közélelmezési szempontbóljelenti a fővárosra nézve tulajdonképpen a konyhakertet, a környékre nézve pedig azt, hogy Budapesten megtalálja a maga nagyszerű fogyasztópiacát. Tehát egy városias szép világ belül, egy falusias szép világ kívül: ez az, amire törekedni kell. Es azt hiszem, hogy amikor így kettéosztjuk Nagy-Budapest problémáját a külső védőövre és a belső problémára, megfogjuk találni a megfelelő megoldást. (...) Ezen álláspont kialakulása folytán, hogy nemcsak negatíve kell elintézni, hanem pozitíve is, felvetődött az a kérdés is - amely meglehetősen transzponálta nekünk a témát-, hogy azáltal, hogy ott pozitív rendelkezéseket kell tenni, tulajdonképpen nem kell-e a védőövet itt egészen törvényhatósági hatáskörbe átvenni? Tudniillik előbb az volt az elgondolás, hogy a védőöv marad a Közmunkatanács hatáskörében. Ha azonban ebből az eszmekörből átmegyünk abba, hogy törődni akarunk vele, akkor egy kézbe kell venni a dolgot. Ezzel tehát a védőöv eszmeileg abban az elgondolásban marad, hogy a budapesti városias kialakítás egészségtelen tovaterjedését megakarja gátolni, de éppen úgy feladatának tekinti a védőövben is a helyzet kialakítását - természetesen agrárelgondolásban és nem korcs városi elgondolásban. Tehát az, amit most védőövnek nevezünk, az tulajdonképpen egy fajtája volna a törvényhatósági beosztásnak, még pedig elhatárolása. Tehát ez volna azután a törvényhatóság határa. Tehát egy törvényhatóság, amelynek két része van: az egyik a városias rész, a másik a falusias, más szóval, vidéki. A városias részben az eredeti elgondolás szerint ott tartanánk, hogy volna a régi Budapest és a Budapest körül lévő, városias kialakuláséi területek. Ezekre vonatkozóan két megoldási mód van: az egyik a teljes bekebelezés, vagyis a községi felszívás, a másik az, hogy úgy képzeltük volna, hogy amennyire lehet, megyei városokba összefoglalva, törvényhatósági lag kapcsoltatnának. Ez volna egyelőre a konstrukció a tárgyalás száméira. Az első kérdés tehát az, hogy elfogadjuk-e azt az elgondolást, hogy védőöv létesíttessék, és hogy a védőövnek a pozitív kialakítási módját fogadjuk-e el? (...) Bibó István 3 : Erre nézve azt szeretném előre bocsátani, hogy a belügyminisztériumban jelenleg munkában lévő területi reformtervekhez ez az elgondolás hogyan kapcsolódik és hogyan kapcsolódhatik. A belügyminisztériumban folyamatban lévő 3. Ekkor a Belügyminisztérium közigazgatási osztályának vezetője
