Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - BÁCSKAI VERA Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére

KONCEPCIÓK Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére BÁCSKAI VERA A

modern nagyvárosok kialakulását megelőzően, a XIX. század vége előtt a nagyobbszabású városrendezési, városszépítési tervek általában nem a polgárság kezdeményezésére születtek. A nagyobb városok rohamos népességnövekedése ugyan bizonyos szabályozásokra kényszerítette a város vezetőit, ezek célja azonban nem annyira a város szépítése, mint a mindig szűkösnek bizonyuló terület minél jobb, racionálisabb kihasználása volt a domborzati viszonyok messzemenő figyelembevételével. A legtöbb utca kanyargós és szűk volt, a házak szorosan egymás mellé épültek, gyakran nem is egy vonalban, legfeljebb a fő ki- és bevezető utak és a piacterek forgalomnak megfelelő tágasságára ügyeltek. A város díszéül csak a középületek: elsősorban a templomok, a városháza szolgáltak, valamint néhány igényesebb nemesi vagy fejedelmi palota. A városrendezési, szépítési munkálatok kezdeményezőiként a fejedelmek s uralkodók léptek föl, gondoskodásuk tárgya pedig tulajdon székvárosuk volt. A központi hatalom erősödése az állami hivatalok szaporodását vonta maga után, ezek bővülő feladatköre s növekvő létszáma újabb és újabb, az állam erejét megfelelően reprezentáló pompás épület emelését igényelte. Az udvar s a központi hivatalok jelenléte hatalmas vonzást gyakorolt a nemességre, melynek legbefolyásosabb, leggazdagabb tagjai egymással versengve építették a pompás rezidenciákat. A nagyszabású építkezések, átalakítások egyik célja az volt, hogy megfelelő keretet teremtsen az udvar, az arisztokrácia társaséletének, de egyúttal biztosítaniuk kellett az egyre növekvő városi lakosság alsóbb rétegeinek,