Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - CSORBA LÁSZLÓ Budapest-gondolat és városegyesítés

feszítéseinek messzemenő méltánylását. A részkérdésekben való dilettantizmus elkerülését egyébként olyan jeles szakemberek részvétele biztosította a Közmunkatanács munkájában, mint az építész Lechner Lajos, vagy méginkább az egykor Széchenyi „iskolájából" indult nagytudású mérnök-akadémikus, Reitter Ferenc. A Közmunkatanács első éves jelentésében egy olyan városfejlesztés elősegítésében jelölte meg legfőbb célját, melynek következtében Budapest „a 15 millió lakossal bíró magyar állam tekintélyéhez és befolyásához méltó helyet foglaljon el a művelt 29 nyugat fővárosainak sorában Mindezek alapján már világosan felismerhető Andrássy távlatos stratégiája: a Közmunkatanács átfogó városrendezési kezdeményezései folytán olyan műszakilagszervezésileg befejezett tények és helyzetek elé akarta állítani a városok szűklátókörűbb vezetőit, amelyeknek csakis a városegyesítés lehetett a természetes és szükségszerű megoldása. Mellőzve a technikai részleteket

30

, csupán a végeredményt rögzíthetjük: 1870. júliusában Wahrmann Mór, a gazdagodó pesti polgárság mérvadó képviselője indítványt nyújtott be a képviselőházban fővárosi törvény alkotására, illetve Pest és Buda közigazgatási egyesítésére.

3

' Tóth Vilmos belügyminiszter szaktanácskozást hívott egybe a részproblémák számbavételére, majd ennek tanulságait összegezve, 1871 novemberében benyújtotta törvényjavaslatát. Az érdekelt városokban igen heves viták zaj29. Uo. 85., 98., 103. 30. Budapest Története id. mű 302-309 31. Gárdonyi id. mű 116-118. lottak az egyesítés anyagi és szervezeti részkérdései körül; senki nem vitatta a Budapest-gondolat érvényességét, annál inkább realizálásának konkrét módozatait. A végül elkészült végleges törvényjavaslat 1872. november 26. és december 9. között zajló országgyűlési vitájában a választójog kritériumai, a virilizmus (a legnagyobb adófizetők képviseleti aránya), a rendőrség önkormányzati vagy miniszteriális felügyelete, illetve a főispáni-főpolgármesteri jogkör és méltóság problémái váltottak ki részletesebb polémiát. Legszebb regényeit idézték a balközép padsoraiból felálló Jókai lelkesült szavai; élénk derültséget okozó kossuthi parafrázissal („ha jószántukból nem mennének, bizony ménemének") szapulta a konzervatívokat a szélba32 Ion Madarász József. Miután a törvényt 1872. december 22-én szentesítette az uralkodó, speciális bizottsági ülések sorozataival kezdetét vette az egyesítés konkrét folyamata, amely az 1873. november 17-én megtartott díszközgyűléssel ért véget. „Ahogy a költő megálmodá - jegyzi fel a nemzet nagy mesemondója a hazai kultúra keserves hőskoráról emlékező nevezetes regénye véglapjain a megvalósult látomást -: minden emelkedik az ég felé: házak, népek, szellemek. Hol a homoksivatag volt, ott most új város terül; a rongyos vityillókban, mik a város közepén itt-ott elmaradtak, nem ismer őseire az újdonszületett palotasor. A Duna tükrében a világ legszebb panorámája bá32. Minderre lásd uo. 243-300. 33. Jókai Mór: Es mégis mozog a föld (Eppur si muove). II. Bp. 1968.359., 361.