Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - CSORBA LÁSZLÓ Budapest-gondolat és városegyesítés

getbe vezetendő sugárút (a későbbi Sugár út - a mai Andrássy út) szükségességét, az ezekhez elengedhetetlen új kisajátítási törvény és a financiális háttér biztosítása26 nak részleteit, stb. Felhívására több modernizációs terv született ugyan, de kifejezetten a partikuláris érdekek szolgálatában. Buda félt, hogy a nagyobb Pest elnyomja, Pest félt Buda zavaros pénzügyeitől, így a legfontosabbat, a városegyesítés megvalósítását mindegyikük a távoli jövőbe javasolta kitolni. A patthelyzetből a miniszterelnök - miként azt Csengery Antal alábbi, 1870. február 25-én kelt, Veninger Vincéhez intézett levele tanúsítja - egy túlzás nélkül zseniális kezdeményezéssel mozdította ki a dolgokat. „A napokban - írja a kor tudományos és politikai életében egyaránt rendkívüli befolyással rendelkező, egykori centralista politikus - Andrássy kérésére egy törvényjavaslatot készítettem a pestvárosi kölcsönről, az abból teendő beruházásokról, annak kezeléséről, a londoninak mintájára egy közmunkák tanácsa - Metropolitan Board of Works - felállításáról, mely a folyószabályozási munkákat vezetné, egyéb építészeti ügyekben fellebbviteli hatóságot gyakorolna a két város felett és egy fővárosi építési alap alkotásáról s a két város építészeti ügyeinek rendezéséről. Andrássynak nagyon tetszik törvényjavaslatom. A napokban tárgyalja jelenlétemben a miniszteri tanács; azután a ház elé kerül. Meg vagyok győződve, hogy ezután lehet 27 csupán valami fővárosunkból." 26. Budapest története id. mű 300. 27. Siklóssy id. mű 90. Csengery optimizmusa nem volt alaptalan, hiszen történelmi távlatból már nem nehéz megítélni, hogy a londoni példát sikerrel honosító új szervezet lett Budapest kialakításának első - bizonnyal a legfontosabb - lépcsőfoka. Andrássy elképzelései nyomán így született meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az első olyan közös szerv, amely már a tényleges egyesítés előtt együttesen kezelte a három város építészeti, városrendezési problémáit. A képviselőházi vita során az anyagi nehézségekről persze volt vita bőven, de ellenzék és kormánypárt egyaránt jól értette a törvényjavaslat tágabb, nagypolitikai iniciatíváit. Kautz Gyula, a neves közgazdász szerint a cél az, hogy a Közmunkatanács áldásos tevékenykedése következtében Pest mielőbb Közép- és Kelet-Európa egyik metropoliszává, a civilizáció és kultúra egyik empóriumává váljék. Az ekkoriban még a balközép ellenzéki padsoraiban ülő Tisza Kálmán pedig arra figyelmeztetett, hogy „nem szabad megengednünk, hogy bármely a Duna mellett fekvő város bennünket megelőzzön, tudjuk pedig, hogy máris van egy Duna mellett felvő város, 28 mely erre mindenáron törekedik..." Az 1870:X. törvénycikk sorsjátékkal megszerzendő 24 millió forintot irányzott elő a Közmunkatanács anyagi alapjául, és ha nem is adta meg neki a kisajátítási jogot, a tagjai sorában lévő városi képviselők révén erre is megvolt a törvényes lehetősége. A frissen megalakult intézmény felkérte Andrássy miniszterelnököt, hogy „mint az eszmének kezdeményezője és keresztül28. Uo. 91-94.