Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)
KONCEPCIÓK - CSORBA LÁSZLÓ Budapest-gondolat és városegyesítés
Valóban, valami ilyesféle településként vegetálhatott Pest a XVII. század közepén. A folyó túlpartján Buda, a középkori magyar állam egykori fővárosa hasonlóképp csupán halovány reményét őrizte annak, hogy valamikor visszatérhet még az Anjouk, Luxemburgok, Hunyadiak aranykora. És a polgári átalakulás gazdasági-társadalmi erői azután valóban megteremtették azokat az anyagi feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek voltak ahhoz, hogy bekövetkezhessen az újjászületésnek, az újjáteremtésnek a kortársak, a szemtanúk számára is szinte hihetetlen csodája. A belső piac fejlődése, a terménykereskedelemnek mindinkább a legkedvezőbb földrajzi adottságokkal rendelkező Pestre koncentrálódása, az ezt követő vagyonosodás, a lélekszám gyarapodása és a városi társadalom differenciálódása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a XVIII. század utolsó évtizedeiben immár újra legyen valami reális támasztéka annak a réges-régi, de koronként új alakban feltámadó eszmének, amelyet B udapest-gondo latnak nevez a várostörténeti szakirodalom. Mint oly sok más esetben a hazai modernizáció történetében, itt is II. József császáré, a polgárosodás számos alapkövetelményét önkényuralmi eszközökkel megteremtő-erőltető „kalapos királyé" az úttörő szerep. O szemelte ki a Gesamtmonarchie magyar tartományának székhelyéül a geográfiai okokból erre valóban predesztinált ikervárosokat és költöztette Budára a helytartótanácsot, a magyar udvari kamarát és számos kincstári hivatalt. A városok élére 4. Jókai Mór: Törökvilág Magyarországon. Bp. 1989.131-132., 133-135. általa kinevezett kamarai adminisztrátorok az első olyan városi vezetők a magyar történelemben, akiknek előírt feladatuk a városrendezés, városfejlesztés elősegítése. Megszületnek az első központi beépítési tervek, és ezek fundamentumaként az első építésrendészeti szabályok. A császár várospolitikája ugyan nem volt mentes bizonyos ellentmondásoktól, de ipar- és céhpolitikája közvetett módon is segítette Pest emelkedését. 5 Kell az országnak egy szív Akik manapság a nyári kánikulában, vidám zsivalygás közepette csobbannak bele a Palatínus friss, hűvös vizébe, nemigen sejtik, kinek az emlékét őrzi a népszerű strandfürdő a Margit-szigeten, a fővárosi közönség kedvelt üdülőhelyén. Az első főherceg nádor, Sándor Lipót kapta a szigetet a magyar országgyűléstől, majd 1796-ban került az öccse és utóda, József főherceg tulajdonába. Nos, a budai várba beköltöző fiatal palatínus természetesen elsősorban a dinasztia magyarországi helytartójának tekintette magát. Megismerve azonban a hazai viszonyokat, az önkényuralmi kísérletezgetések helyett a magyar rendiséggel kötött történelmi kompromisszum fenntartásának lett őszinte híve. Méltányolva a tradíciót, amelyen méltósága nyugodott, Pest-Budát nádori székvárosaként fejlesztette, létrehozva a Szépítő Bizottságot és felkarolva az első átfogó városrendezési koncepciót, Hild János tervezetét. József nádornak a klasszicista Pest fejlesztésében való hervadhatatlan érde5. Minderre lásd Preisich Gábor: Budapest városépítésének története Buda visszavételétől a kiegyezésig. Bp. 1960.33-35.
