Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - HEGEDŰS JÓZSEF - HORVÁTH M. TAMÁS - LOCSMÁNDI GÁBOR - PÉTERI GÁBOR - TOSICS IVÁN Alapelvek - és modell - az önkormányzatok válságának kezelésére

ösztönözné az önkormányzatokat, míg az előbbi logika szerint az átlagos, elvárt bevé­teli szintig rákényszerülnének az önkor­mányzatok a saját bevételeik behajtására, de efölött már ugyanúgy megkapnák a tá­mogatásokat, mint egy kisebb költségve­tési „erőfeszítéssel " működő önkormány­_ 2 zat. Végül a felsőbb szint normatív típusú beavatkozásának harmadik új módszere­ként említjük fejlesztési pénzeszközök blokk-támogatások formájában való elosztá­sát. Ebben a felső szint megtarthatja stra­tégiai orientáló szerepét anélkül, hogy túl­zott mértékben bele kellene szólnia az ala­csonyabb szintű önkormányzatok dönté­seibe. A módszer lényege (Mark - Struyk, 1991) az, hogy a felsőbb szintű önkor­mányzat kijelöli azon célok körét, melyek vonatkozásában vállalja a fejlesztésekhez való hozzájárulást. A támogatások összege az adott önkormányzatok rászorultságát jelző képlet alapján kerül elosztásra az egyes alsóbb szintű önkormányzatok kö­zött, így azok között nincs verseny. Utób­biaknak azonban pályázniuk kell az őket megillető pénzre, vagyis bizonyítaniuk kell, hogy a pénzt a blokk-támogatás egyéb feltételeinek megfelelően fogják felhasz­nálni. A feltételek a következők lehetnek: az összegek csak a támogatás kiírásában felsorolt tevékenységekre (ezek bármelyi­kére és tetszőleges kombinációjára) fordít­hatók; megkövetelhető, hogy a támogatá­sok meghatározott hányadát alacsonyjöve­delmű háztartások kapják (például a lakás­támogatásoknak legalább a fele bizonyítr hatóan átlag alatti jövedelmű háztartások­2. Bird, R.-Wallich, Ch., 1992: Financing Local Governments in nak jusson); kiköthető, hogy az alacso­nyabb szintű önkormányzatoknak szabad felhasználású pénzeszközeikből bizonyos hányadban hozzá kell járulniuk a program költségeihez; kiköthetők bizonyos irányel­vek (környezeti előírások betartása vagy pl. szociális védelem). Összegezve, Budapest esetében is olyan modellt kell alkalmazni, amely biztosítja a feladatmegosztás, a forrásképződés és a szervezeti formák egységét. A költségve­tési föderalizmus érvrendszerére épülően a szolgáltatási funkciók olyan szintek kö­zötti megosztását kell alkalmazni, ahol az egyes önkormányzatok feladatai egymást kiegészítik. Ehhez kell kapcsolódnia a for­rásképződésnek, amelyben egyfajta bevé­tel szabályozása, képződése egyidejűleg különböző szintekhez is köthető. Végül pedig a funkciómegosztás rendjét követve egyes közszolgáltatások szervezeti formája is eltérhet a hagyományos, általános fele­lősségű területi önkormányzatétól. Költségvetési kapacitások kiegyenlítése Az önkormányzatok közötti különbsé­geknek kétféle magyarázata van: egyrészt a feladatok jellegéből következően (regio­nális vagy csak helyi szolgáltatás) térhet el az önkormányzatok költségvetési helyze­te, másrészt azonos feladatot ellátó önkor­mányzatok között is jelentős jövedelmi­bevételi különbségek alakulhatnak ki. A különbségek első típusa, amit nevezhe­tünk vertikális egyenlőtlenségnek is, még a leggazdagabb önkormányzat esetében is Hungary, The World Bank, WPS 869

Next

/
Thumbnails
Contents