Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - HEGEDŰS JÓZSEF - HORVÁTH M. TAMÁS - LOCSMÁNDI GÁBOR - PÉTERI GÁBOR - TOSICS IVÁN Alapelvek - és modell - az önkormányzatok válságának kezelésére

ösztönözné az önkormányzatokat, míg az előbbi logika szerint az átlagos, elvárt bevételi szintig rákényszerülnének az önkormányzatok a saját bevételeik behajtására, de efölött már ugyanúgy megkapnák a támogatásokat, mint egy kisebb költségvetési „erőfeszítéssel " működő önkormány_ 2 zat. Végül a felsőbb szint normatív típusú beavatkozásának harmadik új módszereként említjük fejlesztési pénzeszközök blokk-támogatások formájában való elosztását. Ebben a felső szint megtarthatja stratégiai orientáló szerepét anélkül, hogy túlzott mértékben bele kellene szólnia az alacsonyabb szintű önkormányzatok döntéseibe. A módszer lényege (Mark - Struyk, 1991) az, hogy a felsőbb szintű önkormányzat kijelöli azon célok körét, melyek vonatkozásában vállalja a fejlesztésekhez való hozzájárulást. A támogatások összege az adott önkormányzatok rászorultságát jelző képlet alapján kerül elosztásra az egyes alsóbb szintű önkormányzatok között, így azok között nincs verseny. Utóbbiaknak azonban pályázniuk kell az őket megillető pénzre, vagyis bizonyítaniuk kell, hogy a pénzt a blokk-támogatás egyéb feltételeinek megfelelően fogják felhasználni. A feltételek a következők lehetnek: az összegek csak a támogatás kiírásában felsorolt tevékenységekre (ezek bármelyikére és tetszőleges kombinációjára) fordíthatók; megkövetelhető, hogy a támogatások meghatározott hányadát alacsonyjövedelmű háztartások kapják (például a lakástámogatásoknak legalább a fele bizonyítr hatóan átlag alatti jövedelmű háztartások2. Bird, R.-Wallich, Ch., 1992: Financing Local Governments in nak jusson); kiköthető, hogy az alacsonyabb szintű önkormányzatoknak szabad felhasználású pénzeszközeikből bizonyos hányadban hozzá kell járulniuk a program költségeihez; kiköthetők bizonyos irányelvek (környezeti előírások betartása vagy pl. szociális védelem). Összegezve, Budapest esetében is olyan modellt kell alkalmazni, amely biztosítja a feladatmegosztás, a forrásképződés és a szervezeti formák egységét. A költségvetési föderalizmus érvrendszerére épülően a szolgáltatási funkciók olyan szintek közötti megosztását kell alkalmazni, ahol az egyes önkormányzatok feladatai egymást kiegészítik. Ehhez kell kapcsolódnia a forrásképződésnek, amelyben egyfajta bevétel szabályozása, képződése egyidejűleg különböző szintekhez is köthető. Végül pedig a funkciómegosztás rendjét követve egyes közszolgáltatások szervezeti formája is eltérhet a hagyományos, általános felelősségű területi önkormányzatétól. Költségvetési kapacitások kiegyenlítése Az önkormányzatok közötti különbségeknek kétféle magyarázata van: egyrészt a feladatok jellegéből következően (regionális vagy csak helyi szolgáltatás) térhet el az önkormányzatok költségvetési helyzete, másrészt azonos feladatot ellátó önkormányzatok között is jelentős jövedelmibevételi különbségek alakulhatnak ki. A különbségek első típusa, amit nevezhetünk vertikális egyenlőtlenségnek is, még a leggazdagabb önkormányzat esetében is Hungary, The World Bank, WPS 869