Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - DOKUMENTUM „Egy városias szép világ belül, egy falusias szép világ kívül."

Minden azon múlik tehát, hogy helyesnek és jelentősnek tartjuk-e azt a gondolatot, hogy a város körül lévő agrárgyűrű, amely megteremtődik bizonyos magas fokkal - hiszen ez a miniszter úr elgondolása, terve, ennek emelését kívánja, ez nem a városon kívül fekvő valamilyen agrárvilág, hanem a városban találja az ő fogyasztó területét, a város pedig kint megtalálja a maga élelmezési forrását. Tehát társadalmi kapcsolat van a kettő között. Hogy ebben az eszmekörben ez kialakítható legyen, ehhez az illetőknek kedvüknek is kell lenniök, hogy ott lakjanak a város közelében, mert megszokták, hogy ott mozi van, iskolák vannak s mindenesetre nagyobbak az igényeik. A város körül tehát a magánszemélynek is magasabb az igénye. Azon van a hangsúly, hogy beszívódva a városba, hajlandó-e kint vállalni azt a feladatot, hogy neki szerepe legyen, mert ami kívánatos szerep a város szempontjából, az az ő szempontjából is kívánatos legyen: szóval kedvet kell teremteni a számára úgy, hogy ne akarjon bejönni és rossz városi életet élni, hanem inkább helyezze előtérbe, hogy kint más világban él egy város érdekkörében ilyen módon. Ha ettől át vagyok hatva, akkor a környéket emelnem kell, azért a városnak is áldozatot kell hoznia, mert az neki is érdeke. Ez a várostól is áldozat. Emellett ennek az agrárvilágnak a területe szervezetileg a városhoz tartozik. Már most ebben a konstrukcióban minden falu tartozzék valamely városhoz. Kétségkívül elvileg benne van, hogy ezek a falvak is odatartoznak. De ebben benne van a másik kérdés: a belső mag és a városi gyűrű. Ha bekebelezési kérdés volna, akkor rém egyszerű lenne a dolog, mert ebben az esetben az ember azt mondaná, hogy van egy Budapest és vannak ezek a feladatok - és kész lenne a dolog Miután azonban más okoknál fogva teljes bekebelezés nincsen, ezt nagyon nehezen lehetne megcsinálni. Bibó István: A fővárosnak az az elgondolása, hogy ne legyen egészen fix dolog a városi gyűrű teljes bekebelezése. Morvay Endre: igen, körülbelül ez a felfogás alakult ki, ennek a képnek Harrer miniszter úr adott kifejezést, mert mindaz, ami a mai Budapesten kívül áll, ennek ellenére van. Harrer Ferenc: Budapestnek az a nézete, hogy a városok így megfelelően összefoglalva a maguk keretében éljenek, próbáljanak boldogulni, de ő irányítja, támogatja őket. Morvay Endre: Kiérlelődési időszak volna a teljes bekebelezés felé. 1.1918-1919-ben a Külügyminisztérium ideiglenesen megbízott vezetője