Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

SZTÁLIN ÚT - VARGA LÁSZLÓ Nagy Imre a jugoszláv követségen

az izoláltságból?" - tette fel Jóboru az alapkérdést. Kádár már-már szokásos taktikájának megfelelően ismét Nagyékra hárította a felelősséget: „Ha egyesek, vagy egészükben változtatnak magatartásukon, nem vagyunk őrültek, hogy eltaszítsunk olyan embereket, akik hozzánk tartoznak és egyetértenek céljainkkal." Szántónak, Donáthnak, Vasnak vagy Lukácsnak - ha értesültek volna egyáltalán Kádár ígéretéről - nem volt alkalmuk, hogy később számon kérjék e szavakat. Volt valaki, aki még Jóborunál is élesebben vetette fel a hatalom kérdését, beleértve az elmúlt hetek értékelését: „Néhány kérdéssel nyíltabban kell szembenézni - hangzott e felszólalás. Az október 23-i felkelést elsősorban a Rákosi klikk hibás politikája váltotta ki... Ezt a klikket az október 23-i fegyveres harc tudta levakarni a nyakunkról... Szembe kell nézni azzal, hogy az illető elvtársak, akik fémjelezték a szovjet támadást, sokáig nem lehetnek konszolidált viszonyok között vezetők. Ezzel a kormánnyal, beleértve Kádár elvtársat is, konszolidálni nem lehet... Nem elszigetelés van, hanem közutálat a kormánnyal szemben... Az ellenzék a jelenlegi kormánnyal szemben áll, amely kizárólag a szovjetekre támaszkodik. Ebből elegünk volt." Kádároknak viszont, úgy tűnt, inkább a felszólalóból volt elegük, a történetírás számára is e felszólalása alapján pusztán neve (Kerpán elvtárs) maradt fenn. Válaszában Kádár meglepően őszintének bizonyult: „Ami a népszerűséget illeti: én elhiszem, hogy most egyik leggyűlöltebb név a Kádár név. Most nem erről van szó, hanem arról, hogyan lehet népszerűséget csinálni. Nagy Imre népszerűségére nekünk szükségünk van, és szükségünk volna, ha lehetne -, de miből áll ez a népszerűség, milyen népszerűségről van szó, ha nem arról, hogy odaállt a rádió elé és azt mondta, hogy támadnak a szovjet csapatok és mi védekezünk, ez a népszerűség a kommunistáknak nem kell. (Taps) És ha Nagy Imre megváltoztatja álláspontját - lehet, hogy máris megváltoztatta - és bejönne a pártba, akkor az ő népszerűsége is csak annyit érne, mint a mienk. ' Nem e szavak fenyegető hangsúlya, hanem a helyzet további bonyolódása tette egyre kilátástalanabbá Nagy Imréék további sorsát. Az említett aktívával egyidőben hazarendelték Soldatic-ot, s Belgrádban megpróbáltak az egyre vészjóslóbb jelenségekre választ, megoldást találni. Közben érkezett Budapestre a jugoszláv külügyminisztérium egyik magasrangú beosztottja, akinek tényleges küldetését mindmáig homály fedi. E látogatásról később Szántó Zoltán a következőket vallotta kihallgatóinak: „Tudomásom van arról is, hogy a belgrádi külügyminisztérium Budapestre küldött Zec nevű tisztviselője a jugoszláv vezetők különböző tanácsait tolmácsolta." Szántó szerint Zec arra biztatta Nagyékat, hogy ne hagyják el az országot (mintha 29. A november 134 pártaktíva szövegét közli Kiss József - Ripp Zoltán: „A hatalmat nem adhattuk". In Társadalmi Szemle 1993. 7. sz.