Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - GÁBOR ESZTER Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota
Tizenötévi használat után, 1894 januárjában, eddig még ismeretlen okból, Erdődy István 120.000 frt-ért eladta Andrássy úti villáját. A vevő Semsey László (1869-1943) ősi nemesi családból származó gazdag földbirtokos, házasodás előtt álló 25 éves fiatalember. Oldalági rokona a Magyar Tudományos Akadémia javára 100.000 frt-os alapítványt tevő Semsey Andornak. (Andor, és Semsey László apja, Albert unokatestvérek voltak.) Semsey Lászlónak a század végén Abaúj, Borsod és Hajdú vármegyékben összesen 22.500 hold földbirtoka volt. Pályája ekkor indult emelkedésnek. 1894 júniusában feleségül vette gróf Dessewffy Karolinát, Dessewffy Aurélnak, a főrendiház elnökének lányát. A millenniumi ünnepségek alkalmából szertartásmesteri megbízást kapott. 1896-ban a nagyidai választókerület szabadelvűpárti képviselője lett, és az is maradt 1918-ig. 1907-ben grófi rangot kapott 17 . Az ifjú pár természetesen nem költözött be az öreguras hangulatú villába, előbb kibővíttették és átépíttették. 1894. április 23-án fordult Semsey László építési engedélyért Budapest székesfőváros tanácsához. Az építési iratokban és a beadványi terveken csak a felelős építőmesterek, Mészáros és Gerstenberger neve szerepel . Az Erdődy féle melléképület lebontásának engedélyezését kérő beadványt - szerencsénkre - a tervező, Meinig Arthur nyújtotta be pótlólag a tanácshoz, így megbízható forrásból tudjuk, hogy ő tervezte a bővítést és a korszerű, , 19 sitest . Meinig Arthur (1853-1904) Drezdából Bécsen, a Fellner és Helmer irodán keresztül érkezett Budapestre, és telepedett itt le 1883-ban 20 . Megtelepedése idején folyt a Fellner és Helmer színházépítő cég által tervezett Múzeum utcai Károlyi Istvánné féle palota (ma Országos Műszaki Könyvtár) építkezése. Egyelőre bizonyítatlan feltételezés, hogy Meinig az építkezéssel kapcsolatban került Budapestre, az azonban tény, hogy rövid időn belül jó kapcsolatba jött a magyar arisztokráciával. Az Andrássy út 104. szám alatti villa átépítésére kapott megbízás 1894 - előtt már felépítette Emmer Kornél kúriai bíró Margit rakparti (1885), Wenkheim Frigyes Baross utcai (1886-1890, ma Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), Hunyady József Trefort utcai (1892) palotáit, Andrássy Gyula tiszadobi kastélyát és ekkor folyt tervei szerint a tőketerebesi Andrássy mausoleum és a budapesti Stefánia úti Park klub építkezése. Meinig ekkorra már mindent tudott, amit egy 17. Kempelen B.: Magyar nemesi családok IX. Bp. 1915 p. 318.; Kempelen B.: Magyar főrangú családok, Bp. 1931. p. 211.; A magyar társadalom lexikona, 3. kiad, Bp. 1932. p. 471.; Borovszky S.: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj. Bp. 1896. p. 416.; A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. Gazdacímtár. Bp. 1897. pp. 264.278.350.358.382.; Vasárnapi Újság XXXVI, 1889. p. 659. 18. BFL. IV. 1407. b. 15.605/1894-111.; 19.751/1894-111.; Fővárosi Tervtár 28.366 Hrsz. csomóban 19.751/1894-111. sz. 19. BFL. IV. 1407. b. 20.143/1894-111. 20. Művészet, III. 1904. p. 315.
