Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
SZTÁLIN ÚT - RAINER M. JÁNOS A szovjet nagykövetség és az 1956-os forradalom
Az 1953-as fordulatot követően mind fontosabb vált Moszkva számára a magyar pártvezetés összetétele, a személyi kérdések. Helyesebben: valószínűleg mindig is ez volt a legfontosabb, de 1953 előtt Rákosi - többé-kevésbé - élvezte a Kreml teljes bizalmát. 1953-ban azonban súlyos bírálatban részesítették, s vezetői szerepét meg kellett osztania Nagy Imrével. Az MDP első titkára mindent megtett, hogy hatalmát csorbítatlanul helyreállítsa, s ebben kulcsszerepet tulajdonított nem alaptalanul - a szovjet vezetők véleményének. Már 1954. tavaszán az MDP III. kongresszusát előkészítendő szeretett volna - mint a régi szép időkben egyedül utazni Moszkvába a szovjet vezetéssel való konzultációra. Ezt a kívánságát akkor nem teljesítették. 1954. késő őszén moszkvai „gyógykezelése" során már sikerrel győzte meg a szovjet vezetőket Nagy Imre reformirányvonalának 12 veszélyességéről. A következő, 1955. januári „konzultáción" az új budapesti nagykövet, Jurij Andropov is jelen volt, de az előzetes tájékoztatás feladatát Ráko1 13 si maga végezte el. 1956 tavaszának végén Budapesten és Moszkvában egyaránt érzékelhető volt, hogy Magyarországon válság bontakozik ki, melynek kimenetele kiszámíthatatlan. Mivel az 1992/93 fordulóján nyilvánosságra került 1956-57-ben keletkezett moszkvai levéltári dokumentumok nagyobb része Budapestről származó információ (vagy ilyet is tartalmaz), az iratok - egy sajátos szemszögből - kirajzolják a nagykövetség és az ott megfordulók tevékenységét is. A Bajza utcai palota tartós lakói és - gyakori - vendégei 1956 nyarától a válság „kezelésével" foglalkoztak, arról gyűjtöttek híreket, fogalmaztak meg ajánlásokat és javaslatokat a központ , , 14 szamara. „Normális viszonyok" között Jurij Andropov nagykövet hatáskörébe tartozott a magyar felső pártvezetéssel való kapcsolattartás. Esetenként összefoglalókat készített' 5 , javaslatokat is tett, ezek beszámolóival együtt néha közvetlenül a Pártel11. „Konzultációk." Dokumentumok a magyar és szovjet pártvezetők két moszkvai találkozójáról, 1954-1955-ben. Közli: Rainer M. János - Urban Károly. Múltunk, 1992.4.sz. 124-148.p. 12. MOL MDP-MSZMP ir.gy. 276.f. 53/207.5.e. 13. Persze hírekkel a „Bajza utca" és kapcsolt részei is jól el voltak látva. 1954. december 17-én például, amikor az MDP Politikai Bizottságában még heves vitákat folytatott Rákosi és Nagy Imre, a budapesti Pártfolskolán vendégeskedő Kurszánov szovjet filozófiaprofesszor szükségesnek vélte Biró Zoltánnak, a Pártfőiskola igazgatójának tájékoztatását arról, milyen „hibák, ellentmondások és pontatlan megfogalmazások" találhatók Nagy Imre akkor megjelent könyvében. Aligha tette volna, ha nincs biztos értesülése arról, hogy Moszkvában „ejteni" készülnek a miniszterelnököt. A feljegyzést Biró másnap átküldte fivérének, Rákosi Mátyásnak. Lásd MOL MDP-MSZMP ir.gy. 276.f. 65/41 .o.e. 14. Az 1956-tal kapcsolatos szovjet dokumentumokat a következő két kötet közölte: 1. A „Jelcin-dosszié". Szovjet dokumentumok 1956-ról. Szerk. Gál Éva, Hegedűs B. András, Litván György, Rainer M. János. Bp. Századvég Kiadó - 1956-os Intézet, 1993.242 p. (A továbbiakban: Jelcin-dosszié). 2. Hiányzó lapok 1956 történetéből. Dokumentumok a volt SZKP KB levéltárából, vál. és szerk. Szereda, Vjacseszlav és Sztikalin, Alekszandr. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1993.326 p. /Zenit Könyvek/ (A továbbiakban: Hiányzó lapok) 15. Az átadott iratok között egy ilyen jelentés található, lásd Jelcin-dosszié l/4.sz. dokumentum, 31-42.p.
