Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
SZTÁLIN ÚT - VARGA LÁSZLÓ Nagy Imre a jugoszláv követségen
Tudtukra is adták, hogy a követelt nyilatkozat hiányában elképzelhetetlen kijut19 tatásuk Jugoszláviába. Mivel Rankovic már másnap reggelre választ kért, a jugoszláv követségen még éjszaka, vagyis azonnal összeült a Nagy Imre-féle MSZMP intéző bizottsága. Első reakciójuk - a kérésnek megfelelően - egy Nagy és Losonczy nevében megfogalmazott antedatált lemondó nyilatkozat volt. Csak később vetette fel Szántó és Lukács, hogy mindez felesleges, az alkotmány értelmében nincs szükség ilyen nyilatkozatra, a Parlament bárkit felmenthet a kormány tagjai közül, beleértve a miniszterelnököt is. Természetesen ezt Belgrádban is pontosan tudták. 20 Rankovié szinte postafordultával válaszolt Nagy Imréék elzárkózására, utasította Soldatié-ot, hogy jelentkezzen be Kádárnál és Nagyékkal kapcsolatban már ne ragaszkodjon a Jugoszláviába történő távozáshoz. November 11-én két valóban fontos beszéd hangzott el, az egyiket - egyelőre még titokban - Tito elnök tartotta Pulában, az isztriai pártaktíván, a másikat pedig Kádár János a budapesti rádióban. Az elmondottak alapján talán nem meglepő, hogy a magyar eseményeket a két politikus szinte ugyanannak a dramaturgiának a jegyében értékelte. Tito gondolatmenete - belső logikájának megfelelően - törvényszerűen torkollott az immár egy hete jugoszláv menedékjogot élvező Nagy Imre megbélyegzésébe. Most már Tito is hajlandó a legitimitás kérdést sajátosan értelmezni, 21 mondván „Nagy megszökött és új kormány alakult". A Kádár kormány - joggal - egyértelműen saját támogatásaként értelmezte a beszédet. Tito beszéde a budapesti jugoszláv követségen tartózkodók körében váltotta ki a legnagyobb megdöbbenést. A beszéd meghallgatása után (16-án délelőtt a Kossuth Rádióban hallgatták) Nagy, Haraszti, Losonczy, Donath, Lukács és Szántó felháborodott levelet írtTitónak. Ebben tiltakoztak a Nagy-féle szökésről szóló kitétel ellen, s leszögezték, hogy éppen jugoszláv hívásra mentek a követ22 segre. A „menekülés" koncepciót természetesen nem Tito találta ki. Beszédével szinte egy időben, arról természetesen még mit sem tudva, aznap este Kádár János az MSZMP ideglenes központi bizottságának ülésén a következő bizalmas bejelentést tette: „Van egy nagyon konkrét dolog és kérem, hogy ezt a legszigorúbban tartsák meg maguk között, mert az egész kérdés igen bonyolult. A nagy ellenállás megtörténte után nem volt itt senki és pánikszerűen menekültek ki, egy 19. Jugoszláv iratok, ill. ÚMKL V-l 50.000/14. 20. Uo. Rankovic táviratának fogalmazványára már Belgrádban tollal ráírták: „Az Elnökség [az Elnöki Tanács] fel is mentheti a Nagy-kormányt." Vö Jugoszláv iratok. 21. Tito, Joszip Broz: A szovializmus időszerű kérdései és a nemzetközi helyzet. Novi Sad 1956. 22. ÚMKL V-l 50.000/15-16.
