Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

SZTÁLIN ÚT - RAINER M. JÁNOS A szovjet nagykövetség és az 1956-os forradalom

Ezekben a napokban nincs nyoma a szovjet rendkívüli megbízottak és Nagy Imre, valamint kormányának tagjai közötti megbeszéléseknek, kivéve Tildy és Mikojan október 3l-e délelőtti megbeszélését.

4 Ez „baráti légkörben" zajlott ugyan le, de már a moszkvai döntés napján. Azon a napon, október 31 -én az „Igazság" tudósítója az Akadémia utcai pártközpontban „szemtől szemben" álltMikojannal és Szuszlovval. Érdekes, hogy az átadott szovjet iratokban ennek nincs nyoma, és Nagy Imre sem említette meg ezt a találkozót kihallgatásai során. Az utolsó figyelembe vehető jelzések a budapesti szovjet megbízottaktól október 29-én és 30-án a szovjet szempontból vitális intézményrendszerek összeomlását jelezték. Bár ez a jelentésekből közvetlenül kivehetetlen, jól tudjuk, hogy éppen ezekben a napokban a szuezi háború kitörése és az amerikai be nem avatkozás nyomatékos jelzése külső szempontból is zöld jelzést adott egy újabb katonai beavatkozás előkészítésére. A helyi rendkívüli megbízottak semmiféle ezt kizáró közlést nem adtak utolsó jelentéseikben. Sőt ellenkezőleg: a Szabad Nép székház, a Corvin-köz elleni katonai akciók elrendelésének terve Mikojanék október 29-30-i jelentéseiben úgy szerepelt, mintha tűzszünet nem is létezne. 30-án kifejezetten utalnak egy hamarosan meghozandó politikai és katonai döntésre, amelynek kapcsán „Konyev elvtársnak haladéktalanul Magyarországra kell jönnie".

47 Katonai iratok híján is elég világos a pillanatnyi álláspont: Mikojan Budapesten és Zsukov Moszkvában (utóbbi Bohlen amerikai nagykövettel beszélgetve) úgy vélte, a jelenleg Magyarországon tartózkodó szovjet erők „elégségesek". Persze csak akkor, teszi hozzá a főmegbízott Budapestről, ha a magyar csapatok, amelyek „mindeddig várakozó álláspontot foglaltak el, nem tanúsítanak ellenséges magatartást". Ennek lehetőségét Mikojan jelentése tartalmazta, s a Honvédelmi Minisztérium Forradalmi Bizottságának létrejötte, utolsó budapesti napjaikban a Köztársaság téren szereplő páncélosok magatartása részben megerősíthette. Október 31-én, kétnapos ülésezés nyomán mindenesetre a moszkvai pártelnökség megbízta Zsukovot, dolgozza ki a (katonai) intézkedések tervét, a titkárság pedig megbízást kapott a szükséges dokumentumok elkészítésére.

49 A pillanatnyi helyzetmegítélést nagyon pontosan megvilágítja a moszkvai pártvezetésnek az ülésről küldött távirata a magyar helyzet miatt aggódó Togliatti olasz kommunista pártvezetőnek: „Egyetértünk Önnel a magyarországi helyzet értékelésében 43. Jelcin-dosszié ll/8.sz. dokumentum. 62-64.p. 44. MOL Jelenkori Gyűjtemény, XX-5-h. Nagy Imre és társai pere, Vizsgálati ir. 19.köt. Tildy Zoltán 1957. május 28-i kihallgatása. 45. Igazság, 1956.november 1. Szemtől szembe Mikojannal és Szuszlovval. 46. Lásd Foreign Relations of the United States 1955-1957. Vol. XXV. Eastern Europe. 134.sz. dokumentum, 328.p. 47. Hiányzó lapok, 126.p. 48. Mikojan jelentése: Hiányzó lapok, 126.p. Bohlen jelentése Washingtonba in: Foreign Relations, 138.sz. dokumentum, 335-338.P. 49. Jelcin-dosszié, ll/12.sz. dokumentum, 70-74.p.