Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

SZTÁLIN ÚT - RAINER M. JÁNOS A szovjet nagykövetség és az 1956-os forradalom

Imrét október 24-én Mikojanék - a múltat nem is érintve - valósággal kérdőre vonták. A misszió második napján, október 25-én, a feszültség tovább fokozódott. Gerő leváltása ugyan birodalmi normák szerint, szovjet asszisztenciával ment végbe, de Nagy Imre október 25-i délutáni rádióbeszédének egy passzusát, amely a szovjet csapatok kivonásának kérdését említette, kifejezetten a PB és a szovjetek együttes határozata ellenére mondotta el. Az inkriminált mondat így hangzott: „A magyar kormány tárgyalásokat fog kezdeményezni a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjet haderők visszavonásáról, a magyar-szovjet barátság, a proletár internacionaliz28 mus alapján", persze csak a rend helyreállítása után. Az adott kontextusban és a harcok folytatódása, a sortüzek, stb. miatt Nagy közlése semmiféle hatást nem gyakorolt ekkor az események menetére. Jellemző módon a szovjetek Nagy uta29 lását „megdöbbentőnek" tartották. Másnap, október 26-án a kormány átalakítását Nagy ismét csak Mikojanék megkerülésével terjesztette elő a PB-ben, utólagos indoklásában pedig óvatosan felvetette az addigi politikai irányvonal megváltoztatásának szükségességét. Noha a Központi Vezetőség 26-i ülésén Donath Ferenc és Losonczy Géza hasonló indítványát nagy többséggel elutasította (az oroszok erről tudomást szerezve letartóztatásukat javasolták ), Nagy az ülés után - így Mikojanék - „elismételte nekünk a korábban mondottakat... a cselekvés két lehetséges útjáról. Úgy határoztunk, mondta Nagy Imre, hogy a lázadás fegyveres elfojtása mellett a megbékélést, az értelmiség és a néptömegek megnyerését szolgáló politikát fogunk folytatni, elébe megyünk a népi mozgalomnak és a nemzeti érzéseknek, hogy élére álljunk ennek a népi mozgalomnak, és ezáltal szétverjük az ellenforradalmárokat, és megőrizzük a népi demokratikus rendszert. A másik út az,... hogy a néptömegek továbbra is ellenük lesznek, és ők kénytelenek lennének a csak a szovjet csapatokra és a néptől elszigetelt párt egy részére támaszkodni, ez az út tragikus volna..."

31 Nagy Imre ugyancsak a szovjet vezetők álláspontja ellenére nem zárkózott el az AVH megszüntetésének követelésétől, ellenezte a kijárási tilalmat, stb. Október 26-a a szovjet dokumentumok tükrében, a nem formális tárgyalások alapján határozottan fordulatjellegünek tűnik. Egyrészt ekkor alakult ki Nagy Imre politikai megoldást kereső irányvonala, amely a korábban hittnél erőteljesebbnek tűnik, és legalábbis megkérdőjelezi azt a korábbi véleményt, hogy Nagy kizárólag pártszerűségből, a helyzetet félreismerve, zavarodottan „zárta be magát 28. A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23. - november 9. Bp. Nyilvánosság Klub - Századvég Kiadó, 1989.72.p. 29. Jelcin-dosszié, 11/2. sz. dokumentum, 51.p. 30. Hiányzó lapok, 109-110. p. 31. Hiányzó lapok, 111.p.