Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

SZTÁLIN ÚT - RAINER M. JÁNOS A szovjet nagykövetség és az 1956-os forradalom

1945 után hosszú évekig a magyar kommunista vezetés és Moszkva közötti kapcsolatok is más csatornákon bonyolódtak. A Moszkvából hazatérő Rákosi Mátyás például közvetlen rádiókapcsolatban állott a Kremllel, a készülék a Pártközpontban működött.

1 írásos jelentéseit - havonta - az MKP főtitkára 1945-ben az 1943-ban feloszlatott Komintern utódjának, a moszkvai úgynevezett 205. számú tudományos intézetnek, személyesen annak vezetőjének, Georgi Di-mitrovnak küldte. Dimitrov Bulgáriába való hazatérése után a jelentések az MKP moszkvai „képviselőjének" (Háy László, Szántó Rezső, Sziklai Sándor, Weisz Nándor) küldött levelek mellékleteként érkeztek Moszkvába, ők továbbították azokat a szovjet párt külpolitikai bizottságának. A szóbanforgó bizottság, illetve osztály kelet-európai ügyeivel „Baranov elvtárs" foglalkozott, 1947-től pedig Mihail Szuszlov, az SZKP KB titkára koordinálta a térség ügyeit. 1947. őszén Szklarska Poréba lengyel kisvárosban megalakult a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a Kominform. A szervezettel újabb csatorna jött létre az információk és dokumentumok cseréjére, sőt megjelentek az ilyenkor elkerülhetetlen párhuzamosságok is. A már említett Baranov például 1949. augusztusában ezúttal a Kominform titkársága részéről kérte a magyar vezetés és párt tevékenységéről szóló összes információk rendszeres elküldését (PB-, KV-, titkársági határozatok, jelentések, beszédek, brosúrák, információk - beleértve a nem Kominform-tag pártokról, különösen Jugoszláviáról szóló tájékoztatást is). Rákosi 1949. szeptember 6-i válaszában közölte, hogy amit Baranov kért, azt mind rendszeresen elküldik a „VKP(b) CK" részére.

4 A Kominform titkárságának üléseire utazó magyar küldöttek rendszeresen összefoglalókat készítettek a magyar belpolitika eseményeiről, aktuális kérdésekről. Eközben feltehetőleg a követség is rendszeresen küldte jelentéseit Magyarországról. A szovjet levéltárakban folytatott rendszeres kutatások nyomán egyszer majd világos lesz, hogy a különböző csatornák jelzéseinek miféle szerepe volt a Magyarországgal kapcsolatos szovjet döntéshozatalban. A Bajza utca mindenesetre egy soktényezős információs és diplomáciai központ ,feje " volt. A követség közvetlen munkatársain kívül ide tartoztak a szovjet-magyar vegyesváHalatok vezetői, a negyvenes évek végétől a különböző minisztériumok, nagyvállalatok vezetése mellett működő szovjet tanácsadói hálózat tagjai, a szovjet megszálló hadsereg, az Állambiztonsági Népbiztosság, majd Minisztérium saját hálózata (ennek Magyarország ügyeiben illetékes parancsnoksága a háború után nem is Budapesten, hanem a Bécs melletti Badenben 1. Ld. Farkas Vladimir: Nincs mentség. AzÁVH alezredese voltam. Bp. Interart Stúdió, 1990.86.p. 2. Dokumentumok Rákositól - Rákosiról. Közli: Vass Henrik. Múltunk, 1991. 2-3.sz. 244-288. 3. Politikatörténeti Intézet Levéltára (PID 274.fl0/39. és 10/42.5.e. 4. Magyar Országos Levéltár (MOL), MDP-MSZMP iratok Gyűjteménye, 276.1 65/97. o.e.