Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - GÁBOR ESZTER Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota
kott, mint a Magyarországon szokásos. Apja, Cornelius Vanderbilt az Egyesült Államok legvagyonosabb polgárainak egyike volt. Az 1909-ben megvett Andrássy úti villa még kibővített formájában is szerény lehetett Vanderbilt Gladys igényeihez és szokásaihoz mérten. Hamarosan hozzákezdtek tehát egy, az előzőt messze meghaladó bővítéshez és átépítéshez. Az építtető, aki a magyar viszonyok között még nem volt otthonos, a tervezéssel nem budapesti, hanem new-yorki építészt bízott meg. Ernst Flagg (1857-1947) a párizsi Ecole des Beaux-Arts-on képzett amerikai építészek körébe tartozott. Munkásságát a francia és amerikai neoklasszicizmus szintetizálása jellemezte. 1892-től kezdődő, ekkor már másfél évtizedes munkássága során köz- és magánépületeket egyaránt tervezett. Arról, hogy a Vanderbilt családnak dolgozott-e korábban is, nincs tudomásunk 27 . A volt Erdődy-Semsey villa átépítésének alapkoncepciója az volt, hogy az öszszekötőszárnnyal összekapcsolt két épületből egységes egészet alakítsanak ki. A tervező az egységes épület kialakításának azt a legkézenfekvőbb megoldását választotta, hogy a Weber-féle eredeti villa oldalhomlokzati - Bajza utcai - főfalát meghosszabbította, azaz a melléképület elé, tőle 3.60 m távolságra egy új falat emelt, mintegy elrejtve a melléképületet. (Igaz, ezáltal olyan furcsaságok jöttek létre, mint a 3.60 m mélységű földszinti szoba mögötti 5.65 m-es alkóv, de mivel ez a képződmény a kapuslakás része volt, feltehetően nem okozott komoly fejfájást a tervezőnek.) Az épület ezáltal bővült, bár nem lényegesen. Új területeket azáltal nyertek, hogy az így létrejött egységes épülettömbre két új lakószintet építettek rá. A főbejáratot - kocsiáthajtót - meghagyták ott, ahol Semsey gróf idején volt, és ezt tekintették középtengelynek, vagyis az innen az Andrássy úti főhomlokzatig mért távolságot megismételték a Lendvay utca irányába - ilyen hosszúra vették az előrehozott új homlokzati falat. A fennmaradó 7 méter hosszú falfelület, amely mögött a kocsiszín volt, változatlanul maradt eredeti helyén, így a homlokzat síkjából hátralépő kiegészítésként jelent meg. A Bajza utcai egységes homlokzat 45 méter hosszú lett, az Andrássy úti 19 méter hosszúságúnak csaknem két és félszerese. Az utca felől az épület kétemeletesnek látszik. Párkánymagassága 15.30 m, tehát az előírásos maximálisan 17 m magasságba belefért még a felette épült kőbábos attika is, amelynek az a feladata, hogy eltakarja a teljesen kiépített harmadik (padlás-) emeletet. Az építészeti hatóság természetesen kifogásolta az ezen a területen nem engedélyezett harmadik emeletet, de egy tiszteletkör megfutása után - nem tudni milyen megfontolás alapján - 1909. december 11-én végül is megadták az építési engedélyt 28 . 27. Mocmillan Encyclopedia of Architects. Ed. A. K. Placzek. Vol. 2. New York-London, 1982. p. 87-89.
